Hol van még hely egy fának?

Egyensúlyozás zöld és beton között – Beszélgetés Százhalombatta főkertészével

Mit jelent egy városnak a zöldfelület, és kinek a felelőssége mindaz, amit parkban, fa alatt vagy virágágyás mellett tapasztalunk? Százhalombattán van valaki, aki nemcsak munkaként, hanem szívügyként tekint a fákra, bokrokra, virágokra – és arra a környezetre, amit nap mint nap belakunk.
Beszélgetésünk során Kovács-Borbély Zsuzsa, Százhalombatta főkertésze mesélt a virágosztás hátteréről, a klímaváltozás hatásairól, a zöldítés lehetőségeiről, valamint arról is, hogy miért fájdalmas kompromisszum néha egy-egy fa kivágása. Szóba kerültek tetőkertek, sünök, elfeledett körágyások és eperpalánták is – ahogy az is, hogyan lehetne a gyerekeket közelebb hozni a természethez, és mit tehetünk mindannyian egy élhetőbb, zöldebb városért.

– Az elmúlt hetekben Százhalombatta több pontján is virágosztást tartottak. Az önkormányzat több mint 22 ezer egynyári növényt juttatott el a lakossághoz. De vajon hogyan illeszkedik ez a városi főkertész munkájába?

– A virágokat én rendelem meg, a szerződést is én készítem elő a vállalkozóval, aki leszállítja őket – mondta el kérdésünkre a város főkertésze. – Nagyon szeretem ezeket a növényeket, de a virágosztás nem az én ötletem volt. A város már régóta támogatja ezzel az akcióval a lakosságot abban, hogy szebbé tegye saját környezetét. Én inkább tanácsadóként veszek részt benne: segítek eldönteni, ki milyen virágot válasszon, mire figyeljen az ültetésnél, gondozásnál. Minden virágosztáson személyesen is jelen voltam.

Zöld oázisok fenntartása – a főkertész fő feladatai

A főkertész legfontosabb feladata a közterületek, parkok, zöldfelületek fenntartása. Ez hatalmas munkaterület, ami magában foglalja a fák, cserjék, gyepfelületek vágását, ültetését, gondozását, és új zöldterületek kialakítását is. A cél: egy élhető, esztétikus városi környezet biztosítása.

– Külön csapatom nincs, de egy vállalkozási szerződés keretében dolgozom együtt szakemberekkel, akikkel már húsz éve együttműködünk – magyarázza.

– Ők jól ismerik a várost, szinte minden fát ismernek, soknál ott voltunk az ültetéskor.

Zöldmentés nap mint nap – faügyek a városban

A főkertész munkája azonban nemcsak a zöldfelületek gondozásáról szól, hanem arról is, hogy a fák megmaradását biztosítsa – sokszor lakossági nyomás ellenében.

– Hetente három-négy, néha öt telefonhívás is érkezik, amelyek fakivágásról szólnak – mondja. – Gyakori érv, hogy a fa pollent szór, vagy veszélyezteti a járműveket. Én viszont azon dolgozom, hogy ezek a fák megmaradjanak. Ez az egyik legfontosabb célom: a fák védelme, a zöldterületek megtartása a városban.

Bár magánterületen engedély nélkül is ki lehet vágni fát, a pótlási kötelezettség ott is él. Közterületen viszont csak engedéllyel lehetséges a fakivágás.

Változó klíma, pusztuló fák

– A klímaváltozás jelei már a százhalombattai fákon is érzékelhetők…

– Egyre több tűlevelű pusztul el, nem bírják a forró, száraz nyarakat – magyarázza a főkertész. – Sok fa, amely még a ’60-as, ’70-es években lett ültetve a lakótelep építésekor, mára elöregedett, és nem tud alkalmazkodni az új éghajlati viszonyokhoz. Sajnos nagyon sok fa kiszárad, eltörik.

A főkertész személyes emlékei is kapcsolódnak a város zöld múltjához. Elmondása szerint nagyapja is ültetett fákat azon a környéken, ahol ma is lakik, sőt, a Március 15-e játszótér fáinak egy része is az ő keze munkáját dicséri.

Zöld program lenne – de nincs rá forrás

A városnak ugyan van zöldfejlesztési programja, de jelenleg kevés forrás jut a megvalósításra. A ’90-es évek végén, 2000-es évek elején sok park és játszótér újult meg, akkoriban például az Ifjúság úti és Damjanich úti évelő ágyások is kialakításra kerültek – idézi fel. – Azóta azonban nagyobb zöldfejlesztés nem történt.

A korábban telepített fák öregszenek, és egyre nehezebben viselik az időjárási szélsőségeket, ezért a főkertész szerint fokozott figyelmet és energiát kellene fordítani a karbantartásukra, pótlásukra.

Káros beavatkozások – nem mindig szakértői kézből

– Az elmúlt években egyre gyakoribb jelenség, hogy nem szakemberek vágnak fákat, bokrokat a közterületeken…

– Sok esetben olyanok végeznek gallyazást vagy fakivágást, akiknek sem szakképzettségük, sem engedélyük nincs hozzá – hangsúlyozza a főkertész. – Megdöbbentő példákat látni: tűlevelű fák csonkolása, bokrok szakszerűtlen visszavágása… A lakosság részéről sokszor jön a nyomás, de ezekben az esetekben nagyon nehéz a szakmai szempontokat érvényesíteni. Folyamatos egyensúlyozásra van szükség.

A főkertész szerint fontos lenne elérni, hogy a lakók legalább érdeklődjenek, kérdezzenek, mielőtt beavatkoznak a környezetük zöldfelületeibe.

Kihívás a zöldítésben – a hely és a forrás is szűkös

– Napjainkban egyre többet hallani a „Green City” mozgalomról, amely a városi zöldfelületek növelését, fenntartható fejlesztését tűzte zászlajára. Vajon Százhalombatta is érintett ebben?

– Szerintem lenne pénz rá, de a kihívás inkább a terület hiánya – mondja a város főkertésze. – Szinte alig találunk új helyet, ahol fákat lehetne ültetni. Sok esetben a meglévő fák is kinőtték azt az életteret, amit eredetileg nekik szántak. Belógnak a homlokzatokhoz, hozzáérnek a villámhárítókhoz, ezért gyakran vissza kell őket vágni.

Különösen a dunafüredi városrészen nehéz megfelelő helyet találni új fák számára. – Előfordul, hogy 24–40 fát kellene elültetni a gyerekeknek egy-egy program keretében, de nem találunk hozzá elegendő közterületet – teszi hozzá.

A lakossági fatelepítés lehetőségei

– Felmerül a kérdés: ha korábban az erőmű biztosított fákat, akkor ma a lakosság kérhet-e ilyesmit?

– Hivatalosan ilyen kérés nem szokott érkezni hozzánk – mondja a főkertész. – De természetesen elméletben megfontolható. Azonban nem lehet csak úgy akárhová fát ültetni. Figyelembe kell venni, hol húzódnak a közművezetékek, milyen nagy lesz a fa kifejlett korában, mekkora gyökérzetet fejleszt majd, és persze az is számít, mennyire bírja az adott környezeti viszonyokat.

Ha valaki igényt nyújtana be, akkor a szakember (például a főkertész vagy munkatársa) helyszíni bejáráson döntheti el, hogy milyen fajta fa, hova kerülhet. Ugyanakkor figyelmeztet: – A fatelepítés drága dolog. Nemcsak az ültetés, de az utógondozás is költséges.

A betonrengeteg ellen: faültetés, árnyék, zöldfelületek

– A nyarak egyre forróbbak, a városi betonfelületek felforrósodnak. Mit lehet tenni ez ellen?

– A legfontosabb, hogy védjük meg a meglévő fákat, és próbáljunk minél többet ültetni – hangsúlyozza a szakember. – Jó példa az újszülöttek fája program, 2021 óta ennek és egyéb faültetési programnak a keretében közel 500 fát ültettünk a kezdeményezés keretében.

A város zöldterületei már most is kellemesek, de még van hova fejlődni. A főkertész különösen fájlalja, hogy a főtéren kevés az árnyékot adó növény. – Szeged főterét irigylem, ahol víz és lombos fák között lehet sétálni. A mi főterünk rendezvényekre tökéletes, de kevésbé élhető a zöldfelületek szerelmeseinek. Alternatívaként szóba kerülhetnek zöldtetők is. Például a rendezvényközpont tetejére simán el tudnék képzelni akár egy nagyobb növényzettel beültetett zöldtetőt is.

Partnerek és nehézségek a városi zöldfelügyeletben

A főkertész több szervezettel működik együtt. A parkfenntartásban a ZÖFE Kft., a Csónakázó-tó környezetében a SZÁKOM a partner, az önkormányzat pedig saját erdőtulajdonán is dolgozik.

– A legnagyobb nehézséget az állami szervekkel való együttműködés jelenti – jegyzi meg. – Például a dunai gát területén, ahol nincs forrásuk még a balesetveszélyes fák gallyazására sem, végül mindig az önkormányzat vállalja magára a feladatot.

Vad természet kontra városi rend

– A legújabb trend a „visszavadítás”, vagyis hogy hagyjuk a természetet jobban érvényesülni. De ez sem megy konfliktus nélkül...

– Folyamatos az egyensúlykeresés: vagy túl magas a fű, vagy túl rövidre van nyírva. Ugyanez igaz az avarra is: ha összeszedjük, baj, ha nem, akkor is – mondja kissé keserűen a főkertész.

Szerinte lehetne elfogadóbb a város, és nem csak a tökéletesen nyírt pázsitot tartani ideálisnak. – A sünöknek például szükségük van a levélkupacokra – említi.

A közbiztonsági szempontok azonban sokszor felülírják a zöldfelületek természetes jellegét. – Vannak bokrok, amelyeket azért kell visszavágni, mert elbújnak mögé vagy mellé emberek, esetenként szemetet raknak le. Ez mindig fájó döntés.

A lakótelep: kihívás és szívügy egyben

– A főkertész számára Százhalombatta lakótelepe nemcsak munkahely, hanem otthon is – innen indult, ide tér vissza nap mint nap.

– Itt születtem, és a szívemhez ez a környék áll a legközelebb – mondja. – Talán azért is, mert ez a városrész rejti a legtöbb kihívást, ugyanakkor itt van a legtöbb lehetőség is. Sok tervem van vele kapcsolatban, amelyek előrevihetnék a város megjelenését.

Egy konkrét példát is említ: – A hivatal melletti körágyást például nem szeretem. Egyszer egy japánkert jellegű kis elvonuló helyet terveztem ide, de sajnos nem volt rá forrás. Pedig lehetne belőle egy közösségi tér: közel van a házasságkötő terem, akár esküvői fotózás helyszíne is lehetne. Most viszont senki sem használja ezt a területet.

Illatok, emlékek, mindennapi csodák

– A lakótelep mégis számos öröm forrása a számára…

– Reggel, amikor kilépek a lépcsőházból, már megcsap az illat: virágzik a hárs, vagy az akác, esetleg a bodza. Mindig történik valami – meséli. – Munkába menet rendszeresen megnézem a két éve ültetett normandfenyőt, a tulipánfa leveleit. Ezek apróságok, de nap mint nap elvarázsolnak.

A zöldterületek fejlesztésébe a lakókat is jobban bevonná. – Sok helyen el tudnék képzelni gyógynövényes, fűszernövényes ágyásokat, kisebb gyümölcsöket. Itt a lakótelepen két épület közé például én ültettem epret. Ez is lehetőség arra, hogy az idősebbek elfoglalják magukat, a fiatalabbak pedig megtapasztalják, milyen egy növény, mielőtt a boltok polcaira kerül.

Komposzt vagy darálék? – A hulladék újrahasznosítása másképp

– Egyre több városban igényelhet a lakosság komposztálóládát. Százhalombattán azonban még nem elérhető ez a lehetőség?

– Komposztálóládánk nincs, és bár a komposztálás jó dolog, számomra egy kicsit mesterkélt ez a „ládába zárás” – mondja. – Én inkább a természetes módszerek híve vagyok. Ha valaki beruház egy kerti darálóra, azzal a zöldhulladékot mulccsá alakíthatja, ami később ugyanúgy komposztálódik. Csak éppen ez kézzelfoghatóbb, gyorsabb eredményt ad, ami ma sokaknak fontos.

A zöld tudatosság az óvodában kezdődik

– Felmerül a kérdés: nevelhetők-e a gyerekek környezettudatosságra, van-e erre tér, szándék, lehetőség?

– Szerintem kevés kapcsolatunk van a zöldfelületekkel. Elmegyünk mellettük, legfeljebb megállapítjuk, hogy szép, aztán továbbmegyünk – válaszolja. – Pedig lenne mit csodálni. Például itt, a hivatalnál van egy petúnia, gyönyörű lazac színe van, és ahogy nyílik, változik az árnyalata. De senki nem nézi meg igazán.

Az óvodákban viszont pozitív a tapasztalat. – Ők kérdeznek, tanácsot kérnek, próbálják a gyerekeket a növényekhez közelebb vinni. Az iskoláknál ez már kevésbé működik.

Ajtó nyitva – csak kérdezni kell

A főkertésznek nincs hivatalos fogadóórája, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne elérhető.

– Félfogadási időben bárki bejöhet a hivatalba, kérdezhet – mondja. – Van telefonszámom (06-23/542-274), lehet hívni. És persze sokszor kint vagyok terepen is, hiszen a munkám része, hogy lássam, mi történik a városban.