A város működése a legjobb válasz minden feszültségre

Török Sándor képviselő és alpolgármester a mindennapi városvezetés kihívásairól

A települési ügyekben jártas olvasók számára nem új, hogy Török ­Sándor egyszerre képviselő és alpolgármester – szerepei nap mint nap összefonódnak. A városvezetővel a 2025-ös év költségvetési szorításairól, az egészségügyi rendszer fenntarthatóságáról, az épülő közösségekről és a politikai nyugalom értékéről beszélgettünk. Interjúnkból kiderül az is, milyen taktikákkal próbálnak fiatalokat megtartani, miként válhat a kultúra a város mozgatórugójává, és miért lesz a következő két év Százhalombattán a nagyberuházások időszaka.

Két szerep, egy cél – hogyan egyeztethető össze a képviselői és az alpolgármesteri munka?

„Nem könnyű, sőt egyre nehezebb – vallja be őszintén a képviselő és egyben alpolgármester. – A mostani ciklusban az alpolgármesteri feladatok rendkívüli módon lekötik az időmet. Általános helyettesként szinte minden városi ügyben jelen kell lennem. Ez ugyan elismerés, de egyben kihívás is: ha valaki mindenért felel, könnyen előfordulhat, hogy semmivel sem tud olyan mélységben foglalkozni, ahogyan szeretne.”

A képviselői munka természetesen nem szorul háttérbe – a választókerületi ügyekkel rendszerint hétvégén van mód alaposabban foglalkozni, amikor éppen nem városi rendezvényen vagy szakmai programon vesz részt. Fogadóórái nem korlátozódnak hivatalos időpontokra: „Engem bármikor meg lehet keresni – mondja. – Az utcán, telefonon, akár nap közben is rendelkezésre állok. Legutóbb például egy fiatal hívott, aki szakdolgozatához kért segítséget, természetesen örömmel egyeztettem vele időpontot.”

Szoros büdzsé, célzott fejlesztések

– A 2025. évi szigorú költségvetés kevésbé engedi meg ad hoc ötletek megvalósítását a városfejlesztésben. Vannak tervezett, megvalósítandó feladatok a választókerületében?

– A 2025-ös év szigorú költségvetése kevesebb mozgásteret biztosít az ad-hoc fejlesztési ötleteknek, de így is számos fontos beruházás várható. Az egyik legnagyobb léptékű projekt, amely a választókerületemet is érinti, a városi sportközpont teljes felújítása. Ez nemcsak a Füredi városrész és a Vasút utca környékét, hanem az egész várost befolyásolja majd. Emellett a parkolási gondokat enyhítendő, a Hága László utcában új parkolóhelyek létesülnek, és a járdák felújítása is megtörténik.

Az Óvárosban elsősorban a csapadékvíz-elvezetés okoz gondot. Itt egy régóta húzódó, bonyolult jogi és műszaki ügy megoldásán dolgozunk: a volt Gelka-telepen áthaladó közművek részben a Dunamenti Erőmű területét is érintik, amely jelenleg nem vállal felelősséget a hálózat karbantartásáért. Ezért most egy teljesen új rendszer kiépítésén dolgozunk, amely hosszú távon megoldja a Kossuth és Petőfi utca környékének problémáit. A fővárosi vízművekkel együttműködve, önkormányzati költségből valósítjuk meg a beruházást.

Trafibox: a biztonságos közlekedésért

– Végre előrelépés történt a korábban bejelentett négy Trafibox kihelyezésében is. Ezek közül az egyik a Vasút utcába kerül, amely a választókerületem egyik legforgalmasabb és legveszélyesebb szakasza. Egy másik eszköz Füreden, a Fogoly utcában, míg kettő az Erkel körúton kap helyet – utóbbiaknál a kerékpárút forgalmas útszakaszokon való keresztezése indokolja a lépést. A kivitelezés már megkezdődött.

Küzdelem a szakorvosi ellátásért

– Évekig az egészségügyi terület tartozott az ön alpolgármesteri hatáskörébe. A szakorvosi rendelő városi kézben tartása tavaly nyugvópontra jutott. Azóta több újítás is történt. Említene ezek közül néhányat?

– Az egészségügy korábban bizottsági feladatként is hozzám tartozott, így ez részben egy örökség. Most már sok terhet átvett a jelenlegi bizottsági elnök, de az alapellátás – tehát a felnőtt- és gyermek háziorvosi, valamint fogorvosi ellátás – továbbra is az én feladatom. A szakorvosi ellátás viszont más kategória: ez állami feladat, amit mi önként vállaltunk. Az állam hivatalosan lemondott az államosításról, de gyakorlatilag egyre nehezebbé teszi az önkormányzatok számára, hogy fenntartsák ezt a rendszert.

– Hogyan érzékelhető ez a gyakorlatban?

– Gödöllő például nemrég úgy döntött, hogy visszaadja az ellátást az államnak. Ők már nem bírják tovább. Mi még nem tartunk itt, de mi is tapasztaljuk, hogy a színvonalat már nem tudjuk tartani, sőt: napról napra csökkennek a lehetőségeink. Részben az orvoshiány, részben a szakemberhiány miatt. Ma már nem is feltétlenül pénzkérdés ez – egyszerűen nincs kit megfizetni. Olyan alaposztályokat zárnak be a legnagyobb budapesti kórházakban is, mint a Honvédkórház, mert nincs elég orvos. Mi sem tudunk mást tenni.

– Mégis ragaszkodnak az ellátás fenntartásához?

– Igen, mert hisszük, hogy amíg lehet, addig küzdeni kell. Korábban a központi finanszírozás elegendő volt legalább a működtetéshez. Most már ez sem elég. Nekünk, önkormányzatként, egyre többet kell beletennünk, hogy működni tudjon, miközben az orvosok száma is folyamatosan csökken.

Korlátok és kiskapuk

– A laborvizsgálatok korlátozása is sokakat érintett. Mi történt pontosan?

– Országosan egységes rendelet lépett életbe: nálunk például napi 50 laborvizsgálatot finanszíroz az állam. Ha ezen felül vizsgálunk, azt már vagy mi fizetjük, vagy a páciens. Ez drasztikusan leszűkítette a lehetőségeket. Korábban a környező települések lakói is ide jártak, mert nálunk még működött a rendszer – de ez túlterhelte az ellátást. Ezért bevezettük, hogy elsősorban battaiakat látunk el. Mire ez beállt volna, jött az új szabály: szakorvosi ellátás bárhol igénybe vehető, nincs területi korlát. Ha Mátészalkáról jön valaki, fogadni kell.

– Ezért indult el a Batta Med?

– Igen. Ez egy alternatíva, nem üzleti célú vállalkozás. Sokan félreértik, pedig ez arra szolgál, hogy ha valaki nem fér be az állami rendszerbe, de sürgősen orvosra van szüksége, legalább legyen lehetősége segítséget kapni. Hosszú távon tervezzük, hogy a battaiaknak kedvezményes árat biztosítsunk – például Batta-kártyával vagy lakcímkártyával igazolva.

Fiatal háziorvosokat vonzottak a városba

– Háziorvosi szinten milyen fejlesztések történtek?

– Az elmúlt három évben egyedülálló programot indítottunk: sikerült idehozni fiatal háziorvosokat, akik hosszú távon itt maradhatnak. Országszerte sok településen évek óta betöltetlen praxisokat próbálnak megmenteni, mi viszont olyan ösztönző csomagot kínáltunk, amely működik.

– Milyen szerződési feltételek segítenek ebben?

– Például lakást biztosítunk számukra. Ha bizonyos ideig maradnak, családi házba költözhetnek, és hosszú távon az ingatlan is az övék lehet. Valamit muszáj kínálni, különben nem jön senki.

Politikai feszültség helyett stabilitás

– Országosan nő a politikai nyugtalanság, Százhalombattán is érezhető ez?

– Én évek óta tudatosan kerülöm a politikát, de természetesen figyelem a történéseket. Azt látom, hogy itt helyben nincsenek komoly feszültségek. Néhány párt jelen van a közösségi médiában, de nem látok komoly mozgósítást. Az elmúlt választáson is szinte mindenki civilként indult, kivéve a Fideszt.

– Akkor a helyi közélet továbbra is nyugodt?

– Úgy gondolom, igen. Ha egy önkormányzat jól látja el a feladatait – legyen szó egészségügyről, kultúráról vagy közigazgatásról –, akkor az csökkenti a politikai feszültségeket is. Ha a város működik, az emberek nem a politikában keresik a megoldást, hanem élik a mindennapjaikat. És ez így van rendjén.

Közösség, kultúra, kötődés – avagy mitől élhető egy város?

– Százhalombattán valóban nincs hiány kulturális programokból: zenés húsvéti műsor a főtéren, borverseny az Óvárosban, versmondó est a Költészet napján – csak néhány példa a sok közül. Ez egy tudatos várospolitika része?

– Mindenképpen. A kultúra nekem személy szerint is szívügyem. Imádom a színházat, és itt, Battán igazán jó előadásokat tudunk elhozni. Az Örkény-bérletünk például annyira népszerű, hogy szinte lehetetlen hozzájutni. Ez is mutatja, milyen komoly igény van a minőségi kultúrára. Elég csak belenézni a Barátság Kulturális Központ programfüzetébe: szinte nincs olyan hét – vagy olykor nap –, amikor ne lenne valamilyen tartalmas program. És ebbe már hosszú évek óta bekapcsolódik a városi könyvtár is.

– Ott valóban egyre sokszínűbb kínálat jelenik meg.

– Így van. A könyvtár ma már rég nem csak a könyvkölcsönzésről szól. Közösségi térként is működik, legyen szó akár a Születés hetéről, akár egy hangulatos borestről. Ezek a rendezvények azt mutatják, hogy nemcsak a kultúra él és virágzik, hanem az a közösségi igény is, hogy az emberek találkozzanak, együtt legyenek. És ami szintén fontos: Százhalombattán ezek a programok túlnyomó többségükben még mindig ingyenesek. Ez is mutatja, hogy az önkormányzat nemcsak támogatja, de hozzáférhetővé is teszi a kultúrát.

Új kihívások, régi értékek: közösségből város

– Ez egyfajta helyi identitást is épít?

– Pontosan. Egykor sokan költöztek ide az ország legkülönbözőbb részeiből. Fontos volt, hogy ebből a sokféleségből közösséget formáljunk. Mostanra már azok is, akik itt születtek, ebben a közegben nőnek fel – ez lett az otthonuk. Az, hogy ezek az emberek kötődnek a városhoz, nem magától értetődő. Az ilyen kulturális és közösségi események segítenek ezt a kötődést és a lokálpatriotizmust fenntartani, elmélyíteni.

A beruházások évei: 2025 és 2026

– A következő évek nagyberuházásokat hoznak: új idősek otthona, sportcsarnok-felújítás. Elkerülhetetlen, hogy ezek vitákat is kiváltsanak. Mennyire egységes az önkormányzat ezekben a kérdésekben?

– A sportcsarnok példája jól mutatja, mennyire elkerülhetetlen ez a fejlesztés. A VSZK több mint 40 éves épület. Teljesen mindegy, milyen rendezvényre megy be az ember – a leromlott állapot azonnal látszik. Második éve tartjuk ott nagy sikerrel a Csarnok Színház előadásait, ami jó, hogy akár ezer embert is le tudunk ültetni. A BKK színházterme ehhez képest „csak” háromszáz férőhelyes. És minden alkalommal telt ház van.

– Korábban szó volt új építésről is.

– Így van. Pár éve már ki is írták a közbeszerzést egy új sportcsarnokra, ám a kormány jelezte: a nagyberuházásokra jelenleg nincs központi forrás. Így a meglévőt kell felújítanunk. Ez persze így most a legköltségesebb, mert egy elavult rendszer karbantartása mindig aránytalanul drága. De nincs más út – és az önkormányzat egységes ebben.

Idősek egyre többen, gyerekek egyre kevesebben

– Az idősek otthona szintén nagy figyelmet kap. Indokolt?

– Nagyon is. Tavaly 2000 gyerek kapott beiskolázási támogatást a várostól – az első osztálytól kezdve egészen a húszéves korig. Ugyanakkor az idősek napi meghívót 3700 főnek küldtük ki. Ez már több mint kétszerese a fiatalabb korosztály létszámának, és a tendencia egyértelmű. Miközben az óvodai férőhelyekből még így is tudunk fogadni más településekről érkező gyerekeket is, az idősgondozásban hosszú évek óta várólista van. Több a jelentkező, mint a rendelkezésre álló férőhely.

– Korábban az óvodai struktúrához is hozzányúltak.

– Igen, az erőműves óvodát egy kis érzelmi vita árán bezártuk, de mivel ötpercnyi sétára két másik ovi is működik, senkinek nem okozott gondot az átszervezés. Az ilyen racionalizálásokra szükség van – különösen akkor, amikor már látjuk, hogy az idősebb korosztály aránya dinamikusan nő. Ezzel valamit kezdenünk kell.

A fiatalokat nem elveszteni, hanem visszavonzani kell

– Ez alapján elkerülhetetlen, hogy a város elöregedjen?

– Csak akkor, ha nem teszünk ellene semmit. Épp ezért dolgozunk azon, hogy a fiatalokat itt tartsuk, sőt, lehetőség szerint vissza is csábítsuk őket. Ehhez viszont munkahelyek kellenek. A város gazdasági háttere az elmúlt években gyengült: átalakult az erőmű, de ami jó, hogy működik még, ha kisebb létszámmal is, a finomító sem az már, mint tíz évvel ezelőtt. A jól fizető, kvalifikált munkahelyek száma csökkent. Pedig a városi fiatalok többsége ma már magasan képzett. Ha itt nem találnak megélhetést, nyilván nem itt fognak letelepedni.

– Tehát a cél nem a védekezés, hanem a nyitottság?

– Pontosan. Sok település már ott tart, hogy a betelepülést korlátozni akarja, mert betelt. Mi viszont nyitottan várjuk a fiatalokat – rájuk van igazán szükség. Akár helyiek, akár máshonnan jönnének, mi szívesen fogadjuk őket, ha itt szeretnének élni, dolgozni, családot alapítani.

Kié a város? Kié a felelősség?

– Egyes vélemények szerint már most is az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató.

– Hivatalosan még nem, de közel járunk hozzá. Jelenleg a MOL még mindig nagyobb, de ha megnézzük az ipari parkot, azt látjuk, hogy ott dolgozók több mint fele nem is battai. Mára már majdnem megtelt az Ipari Park, ahol hat ország képviseletében több mint 65 vállalkozás működik, köztük legtöbb hazai tulajdonú, biztosítva mintegy 1600 munkahelyet. A kisebb cégek nem jelentős munkaerő-elszívók.

Így a város működtetéséhez kapcsolódó feladatok lassan valóban olyan létszámot igényelnek, hogy az önkormányzat válik a legnagyobb helyi foglalkoztatóvá.

A kommunikáció nem kampány, hanem kötelesség

– A nagy projektek mindig nagy figyelmet is hoznak. Hogyan lehet lépést tartani az információs zajjal?

– Ez az egyik legnehezebb feladat ma. A közösségi média világában szinte lehetetlen kontrollálni az információáramlást. Ráadásul sokszor már nem mi vagyunk az elsők, akik információt adunk, hanem csak reagálunk a már elindult tartalomra – sokszor név nélküli, nem ellenőrzött forrásokra. A Facebook ilyen szempontból nem alkalmas eszköz. Az önkormányzatnak új kommunikációs formát kell találnia, ami hiteles, naprakész és megbízható. Ez nem kampány, hanem folyamatos feladat, amit nem lehet és nem is szabad abbahagyni.