„A csapvíz felveszi a versenyt a legnevesebb ásványvizekkel”

Interjú Csörnyei Gézával, a Fővárosi Vízművek vezérigazgatójával

A nyári kánikula idején nemcsak a hőmérő higanyszála szökik magasra, hanem a vízfogyasztás is. Csörnyei Géza, a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója szerint azonban a víziközmű-szolgáltatás nem csupán a nyári hónapokban, hanem egész évben, 0–24 órában biztosítja az ivóvizet. Az interjúban szó esik a budapesti és agglomerációs csapvíz minőségéről, a palackozott víz divatjáról, az elöregedett vezetékek problémáiról, valamint a közelgő vízminőségi szabályozás szigorodásáról is. A beszélgetésből kiderül, miért érdemes bizalommal tölteni a poharunkat csapvízzel, és milyen fejlesztésekre lenne sürgősen szükség a biztonságos ellátás érdekében.

– Miközben ez az interjú készül, odakint 30 fok meleg van, tehát dühöng a kánikula. Ez a víziközmű társaságoknak a fő szezonja – mert ilyenkor fogy a legtöbb víz, legtöbb a probléma is –, miközben azt halljuk a médiából, hogy naponta igyunk meg két-három liter vizet. Az első kérdésem privátnak tűnik. Kedves Csörnyei Géza, ön mennyi vizet iszik meg egy nap?

– Napi két liternél is többet, és kizárólag csapvizet fogyasztok – ez számomra nemcsak szokás, hanem tudatos döntés is. Kifejezetten szeretem a budapesti csapvizet, és mindenhol igyekszem népszerűsíteni. Számomra a csapvíz az elsődleges, természetes vízforrás.

Ami pedig a nyári időszakot illeti: gyakran hallani, hogy ilyenkor van a „szezonunk”, de ez félrevezető. A víziközmű-szolgáltatás minden egyes nap, 24 órában működik – télen, nyáron, ünnepnapokon is. A nyári hónapokban valóban nagyobb a fogyasztás, ilyenkor jobban terheltek a rendszerek, és a média is több figyelmet fordít ránk. Ez számunkra kedvező lehetőség, mert ilyenkor reflektorfénybe kerülnek olyan problémák is, amelyek egyébként egész évben velünk vannak – csak épp kevésbé kapnak nyilvánosságot. A víziközmű-szolgáltatás nem szezonális, hanem folyamatos, háttérben zajló, alapvető közszolgáltatás.

– Miért választanak mégis sokan inkább palackozott vizet?

– Valóban, Magyarországon kifejezetten magas az egy főre jutó palackozott vízfogyasztás – európai szinten az élmezőnyben vagyunk. Ennek több oka is van. Az egyik legfontosabb a mobilitás: a csapvízhez csap kell, míg a palackozott víz elérhető szinte bárhol – boltokban, automatákban, rendezvényeken. Olyan élethelyzetekben, ahol nincs kéznél csap, a palackozott víz természetesen előnyben van.

Ez a különbség teljesen természetes, és nem is kell feltétlenül problémaként kezelni. A palackozott víz jelenléte sokszor praktikus megoldás, különösen utazás, sport vagy szabadtéri programok során. De ha valaki tudatosabban szeretne élni – legyen szó anyagiakról vagy környezettudatosságról –, akkor egy egyszerű kulacs is kiváló alternatíva lehet. Egy jól megválasztott kulaccsal a palackozott víz könnyedén kiváltható a hétköznapokban.

– Időközben jelentősen emelkedett a palackozott víz ára, sőt, külön terhet jelent a visszaváltás. Ön szerint a divat a magyarázata annak, hogy az emberek többsége a palackozott víz felé fordul a csapvíz helyett?

– Sokan még mindig a divat vagy a megszokás alapján döntenek. A palackozott víz gyártói erős marketinggel dolgoznak, élethelyzetekhez kötik a terméket – sportoláshoz, rendezvényekhez, utazáshoz. Így a palackozott víz nemcsak praktikus, hanem egyfajta életstílushoz is kapcsolódik. Az emberek fejében rögzült: „oda az kell”. Ez a fajta gondolkodás nem biztos, hogy tudatos, sokszor inkább reflexszerű.

Pedig az alternatíva kézenfekvő. Ma már számos dizájnos, hőszigetelt, strapabíró kulacs kapható, amelyek nemcsak fenntarthatóbbak, de gazdaságosabbak is. Egy jól megválasztott kulacs egész nap kéznél lehet, és sokszor még hűvösen is tartja a vizet. Ráadásul sok palackozott víz – bár kevesen tudják – valójában csapvíz, vagy annak enyhén módosított változata.

Persze léteznek valóban különleges ásványvizek is, amelyek speciális összetételű forrásokból származnak – ezek saját kategóriát képviselnek. De ha a hétköznapi fogyasztásról beszélünk, akkor nyugodtan ki merem jelenteni: a budapesti csapvíz minősége felveszi a versenyt a legismertebb palackozott vizekkel is. Sőt, akinek még nem volt alkalma megkóstolni, bátran megteheti – biztos vagyok benne, hogy nem fog csalódni.

– Néhány mondatot mondjunk azért az olvasóinknak, a Fővárosi Vízművekről.

– A Fővárosi Vízművek teljes egészében önkormányzati tulajdonban működik. A legnagyobb tulajdonos a főváros, mellette pedig azok az agglomerációs települések, ahol szolgáltatunk. Ezeket a városokat magunkénak tekintjük, és mindenhol arra törekszünk, hogy az adott lehetőségekhez mérten a lehető legjobb szolgáltatást nyújtsuk. Vízminőségi mutatóink kimagaslóak, és átláthatóan közzé is tesszük őket a honlapunkon. Például Százhalombattán évente 500-600 paramétert vizsgálunk, és az utóbbi években minden eredmény megfelelt a szigorú előírásoknak.

– Mi történt 2013-tól a díjakkal, és milyen változást hozott 2023?

– Fontos pontosítás: 2013-ban jelent meg a víziközmű törvény, amely az ármegállapítás jogát az államhoz vonta, korábban ez az önkormányzatok hatásköre volt. Ez azonban rendkívül széttagolt rendszert eredményezett – ma is közel ezer különböző díj van érvényben az országban. Egyes településeken 70 forintba kerül egy köbméter víz, máshol akár 1600 forintba is, tehát óriási az eltérés. Ezen változtatott a 2024. január 1-jétől érvényes szabályozás, amely a nem lakossági fogyasztók számára országosan egységes díjat vezetett be. Ez mérsékelte a szolgáltatások közötti versenykülönbségeket, ami fontos lépés volt a rendszer stabilitása szempontjából.

– Ön 2023-tól vezeti a céget. Milyen kihívásokkal szembesültek?

– Valóban, 2023. január elsejétől töltöm be a vezérigazgatói pozíciót, műszaki területről érkeztem. Korábban is folyamatosan kerestük a hatékonyságnövelés lehetőségeit, de ezek nem hoztak érdemi áttörést. Bár a napi működés finanszírozása ma már biztosított, a legnagyobb kihívás az infrastruktúra korszerűsítése, amire jelenleg nincs elegendő forrás. A hálózat elöregedése miatt egyre több a meghibásodás, gyakran kell bontani az utakat, hogy csőtöréseket javítsunk. Ezen a területen sürgős beavatkozásra, célzott támogatásokra lenne szükség.

A vízellátással kapcsolatos újságcikkek szinte kivétel nélkül említik a fejlesztések elmaradását és az elöregedett rendszerek problémáit. Emellett az agglomerációs térség gyors népességnövekedése – például Érd esetében – szintén fokozza a vízellátási gondokat, amelyek főszezonban akár vízhiányhoz is vezethetnek; mindezekre a problémákra azonban önerőből egyik szolgáltató sem képes megoldást találni – merre vezet innen az út?

A jelenlegi finanszírozási keretek valóban szűkösek, miközben a közműhálózat fejlesztési igényei drámaian nőttek az elmúlt évekhez képest. Kollégáim éppen most készítették el a következő időszak fejlesztési terveit, amelyekben jól látszik: a kapacitásbővítés, a technológiai korszerűsítés, valamint az új fogyasztói bekötésekhez kapcsolódó hálózatfejlesztések egyre sürgetőbbek – főként az agglomerációs térségekben, ahol a legnagyobb nyomás tapasztalható. Emellett a vízbázisok és a tranzitvezetékek fejlesztése is elengedhetetlen, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű víz célba érjen. Ezek összességében komoly forrásigényt jelentenek, melyekhez egyelőre nem látszik a finanszírozási háttér. Amit most megtehetünk: szerepeltetjük ezeket az igényeket a hivatalos fejlesztési dokumentumokban, leadjuk a hatóságoknak, és jelezzük a döntéshozók felé, hol és milyen problémák várnak megoldásra. Ehhez elengedhetetlen lesz a politikai támogatás és olyan finanszírozási konstrukciók kialakítása, amelyek nem kizárólag díjemelésekre épülnek, hanem állami vagy egyéb támogatási formák bevonásával kezelhető szinten tartják a költségeket.

– A Százhalombattát kiszolgáló vízbázis továbbra is ugyanaz, mint korábban? Történt ebben változás?

– Nem történt változás, továbbra is a Százhalombatta és Ercsi között található, közös parti szűrésű vízbázis látja el a várost ivóvízzel. Ez a vízbázis alapvetően jó minőségű vizet biztosít, de a víz természetes összetétele miatt magasabb a vas- és mangántartalom, ami beavatkozás nélkül problémát okozhatna. Az elmúlt években ezt a kollégáim technológiai fejlesztésekkel és üzemeltetési beavatkozásokkal sikeresen kezelték. Fontos mérföldkő közeleg: 2026. január 1-jétől új vízminőségi követelményrendszer lép életbe, amely már most ismert, de új paraméterek és szigorúbb mérési eljárások mentén kell majd vizsgálnunk a vizet. Várható, hogy lesznek meglepetések, hiszen lesznek olyan mutatók, amelyeket eddig nem vizsgáltunk, de a tapasztalataink alapján a parti szűrésű vízbázisok továbbra is megbízható, stabil, hosszú távon fenntartható megoldást jelentenek. A kihívás inkább abban rejlik, hogy a szigorodó szabályozás milyen technológiai fejlesztéseket tesz szükségessé.

– A vezetékek állapota mennyire felel meg a mai elvárásoknak? Mi a helyzet például az elöregedett, azbesztcement csövekkel?

– Százhalombattán jelentős arányban találhatók azbesztcement és PVC anyagú vezetékek – előbbi az állomány 35, utóbbi 36 százalékát teszi ki. Ezek többsége az 1950-es, 60-as években épült, így ma már elavultnak számítanak. A problémát súlyosbítja, hogy a csövek gyártási technológiája sem volt egységes: egyes gyárakból kikerült vezetékek tartósabbak, míg mások hajlamosabbak a meghibásodásra. Ráadásul a korabeli kivitelezési gyakorlat és technológiai fegyelem sem mindig volt megfelelő, ami szintén hozzájárult a mai problémákhoz. Ennek eredménye, hogy ezeknél a csöveknél a meghibásodások, csőtörések aránya kiemelkedően magas.

– A csőtörések, illetve a régi vezetékek mennyiben befolyásolják a vízminőséget?

– A csőtörés minden esetben zavarja a szolgáltatást, és egyes esetekben a csapból kifolyó víz zavarosabbá válhat. Ennek oka az, hogy a hálózat visszatöltése, átöblítése megmozgatja a vízoszlopot, így az íz- és szagproblémák is előfordulhatnak. Ez különösen akkor lehet érzékelhető, ha a környező szakaszokban lerakódások kerülnek mozgásba. A munkatársaim igyekeznek ezt megelőzni: a hiba beazonosítása után azonnal kizárjuk az érintett vezetékszakaszt, a javítást követően pedig kötelező öblítési, fertőtlenítési és helyreállítási munkákat végzünk. Így a javítás befejeztével garantáltan megfelelő minőségű víz kerül vissza a rendszerbe, amely megfelel a fogyasztói elvárásoknak.

– A fejlesztések kapcsán tervezik ezeknek a vezetékszakaszoknak a cseréjét is?

– Igen, nemcsak az elképzelések szintjén, hanem a hosszú távú gördülő fejlesztési tervekben is konkrétan szerepelnek ezek a vezetékcserék. Komoly, több évtizedre előretekintő hálózatfelújításokat tervezünk, melyek célja az elosztóhálózat fiatalítása és biztonságosabbá tétele.
Fontos ugyanakkor, hogy ne minden vezetéket azonnal és válogatás nélkül cseréljünk, hanem kockázatalapú megközelítést alkalmazzunk. Vannak olyan szakaszok, ahol a meghibásodási arány magasabb, és egy esetleges törés súlyosabb károkat okozhat – ezek élveznek prioritást. A kevésbé problémás vezetékek felújítása későbbre ütemezett, így a fejlesztések hatékonyan és célszerűen haladhatnak.

– Hogyan ellenőrizhető Százhalombattán az ivóvíz minősége, és hol lehet ezt nyomon követni?

– A Fővárosi Vízművek szolgáltatási területén a vizmuvek.hu weboldalon keresztül érhetők el a legfrissebb vízminőségi adatok. Az oldalon településenként lehet keresni, így Százhalombattára vonatkozóan is elérhetők az aktuális mérési eredmények, az ellenőrzések gyakorisága, valamint az alkalmazott eljárásrendek.

A rendszeres frissítések révén bárki tájékozódhat arról, hogy milyen minőségű víz folyik a csapból – ez az átláthatóság a szolgáltatás biztonságát és megbízhatóságát is erősíti.

– Kijelenthető, hogy Százhalombattán biztonságos és kockázatmentes a csapvíz fogyasztása?

– Igen, bátran kijelenthető, hogy a százhalombattai csapvíz fogyasztása teljes mértékben biztonságos. A folyamatosan frissülő mérési eredmények is ezt támasztják alá, és ezek nyilvánosan elérhetők a szolgáltató felületén.

A Fővárosi Vízművek úttörő szerepet játszott a vízbiztonsági rendszer kiépítésében is. Ez a rendszer kockázatalapú megközelítéssel működik: folyamatosan elemzi és nyomon követi azokat a pontokat, ahol a vízminőséget bármilyen tényező veszélyeztetheti. Az elmúlt több mint tíz év tapasztalata alapján elmondható, hogy ezek a kockázatok mára jól mérhetők és hatékonyan kezelhetők. A cél nemcsak a biztonság, hanem a kockázatok csökkentése is – ebben minden kollégánk elkötelezetten dolgozik nap mint nap, Százhalombattán is.