A nagy háború és Batta
Balpataki Katalin
Az első világháború befejezésének 100. évfordulója alkalmából időszaki kiállítás nyílt 2018. november 12-én a „Matrica” Múzeumban. A kiállítás falra festett jelenetekkel, mini enteriőrökkel, eredeti relikviákkal, irodalmi idézetekkel és minden eddig ismert helyi áldozat nevének és sorsának feltüntetésével állít emléket a Százhalombattáról bevonult katonáknak és az itthon maradtaknak.
A háború lélektanát bemutató tárlat 1914 egy nyári hétköznapját megidéző jelenettel kezdődik. A következő jelenet már az általános mozgósítás kihírdetését mutatja, amikor kiderül, hogy minden besorozott és tartalékos állományban lévő férfinek azonnal be kell vonulnia. Ebben az időszakban Százhalombattán mindössze 1600-an éltek. A munkaképes férfiak száma300 körül volt, akik leginkább mezőgazdaságban dolgoztak. Nekik kellett mindent hátrahagyva bevonulni.Az Osztrák–Magyar Monarchia hadszervezete szerint Százhalombattáról Székesfehérvárra a Császári és Királyi Hadsereg 69. gyalogezredébe, illetve a Magyar Királyi Honvédség 17. gyalogezredébe vonultak be.A székesfehérvári bevonulást és a családtagoktól való búcsúzkodást falfestés és korhű ruhába öltöztetett bábuk elevenítik meg. Székesfehérvárról rövid kiképzést követően vonattal indultak a frontra. A battaiak leginkább az olasz és az orosz frontszakaszokon harcoltak de megfordultak a szerb és a román frontszakaszokon is. Ezt egy óriási domborzati térképpel jelenítettük meg, melyen minden eddig ismert százhalombattai áldozat – legyen az hősi halott, sebesült, vagy hadifogságba eső – nevét feltüntettük, illetve itt kapott helyet a múzeum történeti gyűjteményében megtalálható kevés számú első világháborús képeslap, tábori levelezőlap. A Kárpát-medencében a helyi képviselő-testületi jegyzőkönyvekből származó idézetek olvashatók, melyek az itthon maradtak nehéz helyzetéről tanúskodnak.
Katonáink mindennapjainak bemutatására berendeztünk egy fedezéket, ahol egy katona puskával ölében várja a tűzparancsot, körülötte típikus tárgyakkal.
A harcok során megsebesült katonák ellátásának több állomása volt. Legelőször a frontvonal közelében lévő elsősegélynyújtó kötözőhelyre kerültek a sebesültek. A súlyosabb sérülteket innen vitték tovább a frontvonal mögött felállított kórházba, illetve ha szükséges volt a hátország valamelyik kórházába.
Kiállításunkon egy minimális felszereltségű kötözőhelyet rendeztünk be, melynek falán feltüntetjük az ismert százhalombattai sebesültek nevét, életkorát és sebesülésének időpontját. A következő enteriőr a hadifogság világát jeleníti meg. A battai katonák a szerb, az orosz, az olasz és a román hadszíntereken harcoltak. A források egyelőre csak olasz és orosz hadifogságról adnak hírt, mert a veszteséglisták nem minden esetben jelölik a fogság helyszínét. A hadifogságba került katonákat minden esetben az ellenséges ország belsejébe szállították. Hogy milyen körülmények között éltek az nagyban függött a katona rangjától, a hadifoglyok számától. A foglyok ellátást kaptak, munkát vállalhattak.
A hadifogságból sokan nem tértek haza, mert meghaltak, vagy mert új életet kezdtek fogságuk országában. Az Oroszországból hazatért egykori hadifoglyokat listázták, és mint kommunistagyanús elemeket megfigyelték. Ilyen lista Százhalombattáról is készült, amelyben 12 embert neveztek meg.
Az utolsó enteriőr az első világháború következményeit eleveníti meg egy szobabelsővel, melyben egy csonkolt lábú férfi kukoricát morzsol. A háborúból maradandó sérüléssel hazatért férfiak nem tudták családfői, családfenntartói szerepüket fenntartani és mivel társadalombiztosítás még nem volt, mindenki igyekezett a lehetőségeihez képest hasznára lenni családjának, közösségének.
A kiállítás utolsó szekciójában az 1938-ban kiállított hősi emlékmű miniatűr másolata áll, mely körül a falon minden eddig ismert százhalombattai hősi halott nevét feltüntetjük, ahol tudjuk életkorával, halálának dátumával, helyével együtt.
A kiállítótérben két tárló is helyet kapott. Az egyikben eredeti fegyverek, lőszerek, a másikban többek között frontszolgálatért kapott kitüntetések, „dögcédula”, hadifogságban készített emléktárgy.
A háború fogadtatását, a bevonulást és a fronton történteket falra applikált szépirodalmi idézetekkel is próbáljuk közelebb hozni, érthetőbbé tenni látogatóink számára.
A kiállítás 2019. máricus 4-éig látogatható. Amennyiben ezen időszak alatt további százhalombattai áldozatról, résztvevőről kapunk, találunk információt, megjelenítjük a kiállításban.
