Ünnepnapok egykor és ma

Jankovits Márta

A régi falusi búcsú már csak az emlékeinkben él. A karácsony és a húsvét után ez volt a legnagyobb ünnepe a falunak. Eredetileg ez a templom búcsúja, ezért június végén a László naphoz kötődött. A falu ilyenkor szinte megszépült. Minden házban takarítottak, meszeltek, sütöttek, főztek, mert ez volt az az ünnep, amire még a távoli rokonok is meghívót kaptak.

A búcsúsok már hetekkel előbb letáboroztak a focipályán, felállították az óriás körhintát és mindent, ami a tömeg szórakoztatásához kellett. Akkor még volt nagy tömeg, minden hívás, értesítés nélkül. Mi akik már 70 év körül vagyunk emlékezünk, amikor a sátrakat legalább 25-30-at a templom előtt a Fő utcán állították fel a búcsúsok. Délelőtt a templomból kijövet még nem vásárolhattunk, csak sóvárogva néztük a rengeteg játékot, édességet, minden, ami egy gyereket oda vonzotta délután.

Battai színjátszók

Évekkel később az egész búcsú leköltözött a foci pályára sátrastul, céllövöldéstül, óriás kerekestül, vattacukrostul. A fiúknak és a fiatal férfiaknak a legfőbb szórakozása az volt, hogy fakanállal kicsit megveregették a lányok hátsó fertályát. Persze utána, aki tehette szíve választottjának mézeskalács szívet vett tükörrel a közepén. Nekem szerencsém is volt, mert szemben laktunk a foci pályával és kellően. kiélvezhettem a búcsú minden percét.

Az idősek sem akartak kimaradni, ezért kiültek a ház előtti padokra, és ha mást nem, beszélgettek a rég nem látott ismerősökkel, elköltözött osztálytársakkal, barátokkal. Nem csak a focipálya de az egész Fő utca tele volt emberekkel, ami ma már szinte elképzelhetetlen.

Valahogy aztán mindez lassan elmaradt, ezért 1998 – ban úgy gondoltuk felélesztjük a régi hagyományokat, ezért a Faluvédő Egylet pár évig megszervezte a Falunapot, de ez már nem volt ugyanaz, leszoktak róla. A búcsúsok az elsőre még eljöttek, de nem volt meg az a tömeg, ami megérte volna az idejövetelt. Az első Falunapot, ami a legsikeresebb volt a focipályán rendeztük kispályás focival, zenével, bográcsolással. Kaptunk az egészre 40 ezer forintot, ami már akkor sem volt elég, de kaptunk.

*

Talán három vagy négy éve újra megjelent az igény, hogy legyen valamilyen közösségi rendezvény, közel a László-naphoz. Az idei volt a második, amit az Önkormányzat kiemelten támogatott. Nagyon reméltük, hogy évről-évre többen lesznek kíváncsiak a programokra, és kiderül mit kedvelnek, mi az amin a legtöbben részt vesznek. Az első évben a Barátság Kulturális Központ, visszanyúlva a gyökerekhez, amikor a falusiak vállaltak szerepet a népszínművekben, színre vitte az egyik egykori darabot.

Faggatva az időseket, elmesélték milyen nagy kedvvel, az egész falu örömére adták elő a népszínműveket. Ügyes kezű lányok, asszonyok varrták a jelmezeket, a férfiak gyártották a díszletet. A lányok a plakátokon a „művésznevükön” jelentek meg, így Tóth Nusi (Buzay Józsefné), Tóth Juci (Csiszér Jenőné), Ká­cser Teruska (Balogh Sándorné), Szabó Man­ci (Bauer Istvánné), Szabó Nusi (Strobl Károlyné) és még sokan mások.

Szerencsére rengeteg korabeli fénykép maradt ránk, bizonyítva, hogy nem színészek, hanem a falu alakították a szerepeket. Nemrég Buzay József egy kis papírdobozzal lepett meg, amiben édesanyja keze írásával sokkal több népszínmű forgatókönyve van leírva – saját írásával – mint amit tudtunk, hogy annak idején előadták. A piros bugyelláris, a Sárga csikó, a Gyurkovics lányok ezek maradtak meg az emlékezetben, de ennél többet örökített meg Nusi néni.

Az elmúlt hetven-nyolcvan év átalakította a közízlést, talán idejét múlták ezek a régi népszínművek, bár jó volt nézni, hogy alakult át Kanicsár Betty cigánylánnyá, a képviselő falusi családfővé a Piros bugyellárisban.
Minden kezdet nehéz, főleg az újrakezdés. Még élt a nosztalgia a régi búcsúk után, de be kellett látnunk, hogy ez már nem megvalósítható.
A szervezőknek évről-évre tanulniuk kellett, a programokból mi tetszett és mi nem. Ma 2018-ban jutottunk el oda, hogy elmondhatjuk ez volt eddig a legsikeresebb.

*

Pénteken 18 órától a Zenálkó Gála keretében battai tehetséges fiatal művészek mutatkoztak be, a A Gergely Theáter zenés kávéházban idézte meg a múlt század elején divatos slágereket. A jazz kedvelőinek a Rozbora Quartett adott koncertet. Dubecz Tibi bácsi a legendás mozigé­pész segítségével – aki évtizedekig vetítette a filmeket a falusi moziban – most a retró jegyében a Csinibabát nézhették a régebbi filmek kedvelői.

Szombaton június 23-án egész nap több helyszínen találtak az érdeklődők programokat. Délelőtt a család a sport és a gasztronómia jegyében telt el. Focikupa a sportpályán, ugrálóvár, emelőkosaras piros tűzoltóautó, minden gyermek álma, rendőrségi autós, motoros rendezvény, kutyás bemutatóval.
A Duna melletti Sirály játszótéren az ovisok és a nagyobb gyerekek is kiélhették a falfestésben tehetségüket.

A felnőttek sem unatkoztak, mert egy idő után kellemes illatok vonzották az idelátogatókat. Kilenc csapat indult a főzőversenyen, amelyet az íjászbemutatóval és a focikupával a Papírkutyák szervezését dicsérték. A gasztronómiai élvezetet még meg is toldották egy kis pálinkamustrával.
A Duna sem maradhatott ki, kenuk futottak ki a vízre a Dunai Flottilla Gyermek és Ifjúsági Vízitúra Egyesület felügyeletével.

Kora délután a Forr-Más Hagyományőrző Együttes „Minden, ami Mezőföld” címmel zenés, táncos összeállítással lépett a nagyérdemű közönség elé. Az Ifjúforrás és a Hőgyészi Székely Kör táncait a Muslinca Dalárda és a Városi Népdalkör előadása követte.

Érkezésünkkor még javában folyt a Ham ko Ham (vagyunk, akik vagyunk) zenekar koncertje, amit hallhatóan nagy tetszéssel fogadott a népes közönség. A zenekar négy tehetséges fiatalból áll, akik az autentikus cigányzenét helyezik előtérbe. Néhányan a színpad előtt táncra is perdültek a vérpezsdítő zene hallatán.

A műsor a köszöntésekkel folytatódik, amikor is Kovács Krisztina, az est háziasszonya felkérte Vezér Mihály polgármestert és Sinka László alpolgármestert, Óváros képviselőjét, hogy pár szóval mondják el gondolataikat. A polgármester kiemelten fontosnak találta, hogy soha nem látott módon fogtak össze a civilek, a városi önkormányzat, a Barátság Kulturális Központ, az intézmények, és az egyházak.

A szervezők gondoskodtak róla, hogy mindenki számára olyan programokkal szolgáljanak , hogy tudjanak belőle csemegézni és találjon valamit, ami igazán az ő fogára való” – mondta a polgármester, és mindenkinek nagyon jó szórakozást kívánva átadta a szót az Óváros képviselőjének. Sinka László véleménye szerint a Summerfest és a Battai Napok után az Óvárosi Napok az olimpiai dobogó harmadik helyére nőtte ki magát. Ezért is az önkormányzat hosszú évekre előzetesem megszavazta a költségvetésben, az összeget, hogy minden évben sor kerülhessen erre a rendezvényre. Elmondta, hogy mérhetetlenül büszke, hogy ezen a téren járt iskolába, ebbe a templomba, mert itt ünnepelte a falu lakóival a búcsút Szent László napkor, hogy ide tartozhat.

Köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a szervezésben, majd ezek után Szigetvári József a Barátság Művelődési Központ igazgatója sorra szólította a színpadra a szervezőket, akiknek a polgármester és az alpolgármester elismerő okleveleket adtak át.

*

A Maszkura és Tücsökraj zenekar 20 órától 22 óráig szórakoztatta a zenéjük iránt érdeklődőket. Este 10 órakor útjára indult az utcabál a Coctail Party zenekarral, majd a Hamvas Béla Városi Könyvtár szervezte a hagyományos Szent Iván éji tűzugrást, koszorú úsztatást a Dunán. Szombaton éjjel a Múzeumok Éjszakája is fontos része volt az Óvárosi Napoknak.
A KÉSZ már évek óta csatlakozott az óvárosi ünnephez programjaival.
A Battai Dalárda tagjai most nemcsak a saját örömükre énekeltek, hanem az őket hallgatóknak is.

Kissé elszakadva a szombati naptól, június 27-én egy borús, esős kora este koszorúzták meg a templom mellett lévő Szent László szobrot, utána a rossz idő ellenére telt házzal vetítették az Égi élő igazság című filmet, majd beszélgettek a rendezővel, Jelenszki Istvánnal.

Június 29-én a KÉSZ különös hosszú nevű zenei műsorral várta közönségét. Magyar Királyi Udvarok zenéje Szent Lászlótól Mátyás királyig. Ezen a két napon szerepet kapott a kultúra, a sport, a játék.

*

Ebben az évben mindenki megtalálhatta az ízlésének, érdeklődési körének megfelelő programokat, ami elhatározott célja volt a szervezőknek. Elmondhatjuk: sikerült!