Ünnepnapok egykor és ma
Jankovits Márta
A régi falusi búcsú már csak az emlékeinkben él. A karácsony és a húsvét után ez volt a legnagyobb ünnepe a falunak. Eredetileg ez a templom búcsúja, ezért június végén a László naphoz kötődött. A falu ilyenkor szinte megszépült. Minden házban takarítottak, meszeltek, sütöttek, főztek, mert ez volt az az ünnep, amire még a távoli rokonok is meghívót kaptak.
A búcsúsok már hetekkel előbb letáboroztak a focipályán, felállították az óriás körhintát és mindent, ami a tömeg szórakoztatásához kellett. Akkor még volt nagy tömeg, minden hívás, értesítés nélkül. Mi akik már 70 év körül vagyunk emlékezünk, amikor a sátrakat legalább 25-30-at a templom előtt a Fő utcán állították fel a búcsúsok. Délelőtt a templomból kijövet még nem vásárolhattunk, csak sóvárogva néztük a rengeteg játékot, édességet, minden, ami egy gyereket oda vonzotta délután.
Évekkel később az egész búcsú leköltözött a foci pályára sátrastul, céllövöldéstül, óriás kerekestül, vattacukrostul. A fiúknak és a fiatal férfiaknak a legfőbb szórakozása az volt, hogy fakanállal kicsit megveregették a lányok hátsó fertályát. Persze utána, aki tehette szíve választottjának mézeskalács szívet vett tükörrel a közepén. Nekem szerencsém is volt, mert szemben laktunk a foci pályával és kellően. kiélvezhettem a búcsú minden percét.
Az idősek sem akartak kimaradni, ezért kiültek a ház előtti padokra, és ha mást nem, beszélgettek a rég nem látott ismerősökkel, elköltözött osztálytársakkal, barátokkal. Nem csak a focipálya de az egész Fő utca tele volt emberekkel, ami ma már szinte elképzelhetetlen.
Valahogy aztán mindez lassan elmaradt, ezért 1998 – ban úgy gondoltuk felélesztjük a régi hagyományokat, ezért a Faluvédő Egylet pár évig megszervezte a Falunapot, de ez már nem volt ugyanaz, leszoktak róla. A búcsúsok az elsőre még eljöttek, de nem volt meg az a tömeg, ami megérte volna az idejövetelt. Az első Falunapot, ami a legsikeresebb volt a focipályán rendeztük kispályás focival, zenével, bográcsolással. Kaptunk az egészre 40 ezer forintot, ami már akkor sem volt elég, de kaptunk.
*
Talán három vagy négy éve újra megjelent az igény, hogy legyen valamilyen közösségi rendezvény, közel a László-naphoz. Az idei volt a második, amit az Önkormányzat kiemelten támogatott. Nagyon reméltük, hogy évről-évre többen lesznek kíváncsiak a programokra, és kiderül mit kedvelnek, mi az amin a legtöbben részt vesznek. Az első évben a Barátság Kulturális Központ, visszanyúlva a gyökerekhez, amikor a falusiak vállaltak szerepet a népszínművekben, színre vitte az egyik egykori darabot.
Faggatva az időseket, elmesélték milyen nagy kedvvel, az egész falu örömére adták elő a népszínműveket. Ügyes kezű lányok, asszonyok varrták a jelmezeket, a férfiak gyártották a díszletet. A lányok a plakátokon a „művésznevükön” jelentek meg, így Tóth Nusi (Buzay Józsefné), Tóth Juci (Csiszér Jenőné), Kácser Teruska (Balogh Sándorné), Szabó Manci (Bauer Istvánné), Szabó Nusi (Strobl Károlyné) és még sokan mások.
Szerencsére rengeteg korabeli fénykép maradt ránk, bizonyítva, hogy nem színészek, hanem a falu alakították a szerepeket. Nemrég Buzay József egy kis papírdobozzal lepett meg, amiben édesanyja keze írásával sokkal több népszínmű forgatókönyve van leírva – saját írásával – mint amit tudtunk, hogy annak idején előadták. A piros bugyelláris, a Sárga csikó, a Gyurkovics lányok ezek maradtak meg az emlékezetben, de ennél többet örökített meg Nusi néni.
Az elmúlt hetven-nyolcvan év átalakította a közízlést, talán idejét múlták ezek a régi népszínművek, bár jó volt nézni, hogy alakult át Kanicsár Betty cigánylánnyá, a képviselő falusi családfővé a Piros bugyellárisban.
Minden kezdet nehéz, főleg az újrakezdés. Még élt a nosztalgia a régi búcsúk után, de be kellett látnunk, hogy ez már nem megvalósítható.
A szervezőknek évről-évre tanulniuk kellett, a programokból mi tetszett és mi nem. Ma 2018-ban jutottunk el oda, hogy elmondhatjuk ez volt eddig a legsikeresebb.
*
Pénteken 18 órától a Zenálkó Gála keretében battai tehetséges fiatal művészek mutatkoztak be, a A Gergely Theáter zenés kávéházban idézte meg a múlt század elején divatos slágereket. A jazz kedvelőinek a Rozbora Quartett adott koncertet. Dubecz Tibi bácsi a legendás mozigépész segítségével – aki évtizedekig vetítette a filmeket a falusi moziban – most a retró jegyében a Csinibabát nézhették a régebbi filmek kedvelői.
Szombaton június 23-án egész nap több helyszínen találtak az érdeklődők programokat. Délelőtt a család a sport és a gasztronómia jegyében telt el. Focikupa a sportpályán, ugrálóvár, emelőkosaras piros tűzoltóautó, minden gyermek álma, rendőrségi autós, motoros rendezvény, kutyás bemutatóval.
A Duna melletti Sirály játszótéren az ovisok és a nagyobb gyerekek is kiélhették a falfestésben tehetségüket.
A felnőttek sem unatkoztak, mert egy idő után kellemes illatok vonzották az idelátogatókat. Kilenc csapat indult a főzőversenyen, amelyet az íjászbemutatóval és a focikupával a Papírkutyák szervezését dicsérték. A gasztronómiai élvezetet még meg is toldották egy kis pálinkamustrával.
A Duna sem maradhatott ki, kenuk futottak ki a vízre a Dunai Flottilla Gyermek és Ifjúsági Vízitúra Egyesület felügyeletével.
Kora délután a Forr-Más Hagyományőrző Együttes „Minden, ami Mezőföld” címmel zenés, táncos összeállítással lépett a nagyérdemű közönség elé. Az Ifjúforrás és a Hőgyészi Székely Kör táncait a Muslinca Dalárda és a Városi Népdalkör előadása követte.
Érkezésünkkor még javában folyt a Ham ko Ham (vagyunk, akik vagyunk) zenekar koncertje, amit hallhatóan nagy tetszéssel fogadott a népes közönség. A zenekar négy tehetséges fiatalból áll, akik az autentikus cigányzenét helyezik előtérbe. Néhányan a színpad előtt táncra is perdültek a vérpezsdítő zene hallatán.
A műsor a köszöntésekkel folytatódik, amikor is Kovács Krisztina, az est háziasszonya felkérte Vezér Mihály polgármestert és Sinka László alpolgármestert, Óváros képviselőjét, hogy pár szóval mondják el gondolataikat. A polgármester kiemelten fontosnak találta, hogy soha nem látott módon fogtak össze a civilek, a városi önkormányzat, a Barátság Kulturális Központ, az intézmények, és az egyházak.
„A szervezők gondoskodtak róla, hogy mindenki számára olyan programokkal szolgáljanak , hogy tudjanak belőle csemegézni és találjon valamit, ami igazán az ő fogára való” – mondta a polgármester, és mindenkinek nagyon jó szórakozást kívánva átadta a szót az Óváros képviselőjének. Sinka László véleménye szerint a Summerfest és a Battai Napok után az Óvárosi Napok az olimpiai dobogó harmadik helyére nőtte ki magát. Ezért is az önkormányzat hosszú évekre előzetesem megszavazta a költségvetésben, az összeget, hogy minden évben sor kerülhessen erre a rendezvényre. Elmondta, hogy mérhetetlenül büszke, hogy ezen a téren járt iskolába, ebbe a templomba, mert itt ünnepelte a falu lakóival a búcsút Szent László napkor, hogy ide tartozhat.
Köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a szervezésben, majd ezek után Szigetvári József a Barátság Művelődési Központ igazgatója sorra szólította a színpadra a szervezőket, akiknek a polgármester és az alpolgármester elismerő okleveleket adtak át.
*
A Maszkura és Tücsökraj zenekar 20 órától 22 óráig szórakoztatta a zenéjük iránt érdeklődőket. Este 10 órakor útjára indult az utcabál a Coctail Party zenekarral, majd a Hamvas Béla Városi Könyvtár szervezte a hagyományos Szent Iván éji tűzugrást, koszorú úsztatást a Dunán. Szombaton éjjel a Múzeumok Éjszakája is fontos része volt az Óvárosi Napoknak.
A KÉSZ már évek óta csatlakozott az óvárosi ünnephez programjaival.
A Battai Dalárda tagjai most nemcsak a saját örömükre énekeltek, hanem az őket hallgatóknak is.
Kissé elszakadva a szombati naptól, június 27-én egy borús, esős kora este koszorúzták meg a templom mellett lévő Szent László szobrot, utána a rossz idő ellenére telt házzal vetítették az Égi élő igazság című filmet, majd beszélgettek a rendezővel, Jelenszki Istvánnal.
Június 29-én a KÉSZ különös hosszú nevű zenei műsorral várta közönségét. Magyar Királyi Udvarok zenéje Szent Lászlótól Mátyás királyig. Ezen a két napon szerepet kapott a kultúra, a sport, a játék.
*
Ebben az évben mindenki megtalálhatta az ízlésének, érdeklődési körének megfelelő programokat, ami elhatározott célja volt a szervezőknek. Elmondhatjuk: sikerült!
