Biztonságos gazdálkodás és új beruházások

Interjú Vezér Mihály polgármesterrel

A klímaváltozás hatásai, a költségvetés stabilitása, a nagyberuházások előrehaladása és a helyi vállalkozások szerepe – mind olyan kérdések, amelyek közvetlenül érintik Százhalombatta mindennapjait és jövőjét. Vezér Mihály polgármestert kérdeztük arról, hogyan készül a település a kihívásokra, milyen intézkedésekkel válaszol a változó gazdasági és környezeti körülményekre, és milyen fejlesztések formálják a következő éveket.

– Az idei nyár a mérések szerint a legmelegebb augusztust hozta az elmúlt évtizedben. Városunkban is megtapasztalhattuk a „hamis ősz” jelenségét, amikor a hosszan tartó aszály következtében a fák idő előtt lehullatták lombjukat. A közterületek intenzív öntözése nélkül a zöldfelületek jó része kiszáradt volna. A klímaváltozás ma már kézzelfogható valóság, amely Százhalombattát különösen sújtja a nagy kiterjedésű lakótelepi betonfelületek miatt. Felmerül a kérdés: tervez-e az önkormányzat átfogó intézkedéseket, például a kipusztult fák pótlását, az ipari víz bevonását vagy a zöldfelületek bővítését?

Polgármester úr, elképzelhetőnek tartja, hogy Százhalombatta önálló klímastratégiát dolgozzon ki?

– Egy város számára elsőre jól hangzik saját klímastratégia készítése, de valójában kevés értelme van, hiszen az EU és a magyar állam már meghatározta azokat a célokat és szabályokat, amelyekhez minden önkormányzatnak igazodnia kell.

A dokumentumok helyett sokkal fontosabb, hogy egy város kézzelfogható intézkedéseket valósítson meg. Mi erre helyezzük a hangsúlyt: folyamatosan korszerűsítjük az épületeinket, javítjuk energiahatékonyságukat, a szigetelések, illetve a fűtésrendszerek megújításával. A közvilágításunk is megújult: egyszerre lett takarékosabb és modernebb, így kevesebb energiát használ, miközben jobb minőségű fényt ad. Ezekhez egy városi fásítási program is társul, amellyel pótoljuk a kipusztult fákat, zöldebbé és szebbé tesszük a várost, javítjuk a levegőt, és a klímavédelmet is erősítjük. De egy partnerrel LED-csere programot is biztosítottunk 2022-ben, melynek keretében a lakosság ingyen juthatott energiatakarékos izzókhoz. Az idei évtől pedig az eddigi 11 helyett, már 33 féle hul­ladékot adhatnak le a százhalombattaiak a Hulladékudvarban.

Így városunk nem egy újabb, polcokra kerülő stratégiával, hanem konkrét, mindennap érezhető lépésekkel járul hozzá a környezetvédelemhez.

– Az országos sajtóban rendszeresen olvashatunk az önkormányzatok nehéz anyagi helyzetéről: folyószámlahitelek igénybevételéről, ingatlanértékesítésekről, elmaradó közösségi rendezvényekről. A növekvő központi elvonások sok helyen ellehetetlenítik a gazdálkodást. Hogyan érinti mindez Százhalombattát?

Kaphatunk rövid összefoglalót a város költségvetésének aktuális helyzetéről?

– Városunk költségvetését felelősségtudattal kezeljük, ezért a jelenlegi gazdasági környezetben is biztonságban vagyunk. A bevételeket és kiadásokat folyamatosan figyelemmel kísérjük, és ha szükséges, időben meghozzuk a vonatkozó döntéseket. Ez a fegyelmezett gazdálkodás teszi lehetővé, hogy a város működése ebben a változékony környezetben is stabil maradjon, és a lakosság számára fontos szolgáltatások zavartalanul működjenek.

Büszkék lehetünk arra is, hogy nemcsak a mindennapi működést tudjuk biztosítani, hanem még beruházásokra is jut forrás.

Előrelátó gazdálkodásunk eredménye, hogy fejlesztések valósulhatnak meg a városban, amelyek a közösségünk életminőségét javítják. Így egyszerre garantáljuk a biztonságot a jelenben, és építjük a jövőt a következő évek számára.

– Az elmúlt időszakban több fórumon is felmerült, hogy a lakosság egyre nagyobb érdeklődéssel követi a városban zajló beruházásokat. A közbeszédben is gyakran szóba kerül, hol tartanak ezek a fejlesztések. Milyen aktuális információkkal tudja tájékoztatni a lakosságot?

Milyen ütemben halad az új Gondozóház építése és a VSZK sportcsarnok felújítása?

– A legmagasabb szintű, európai uniós közbeszerzési eljárást lebonyolítva a Képviselő-testület egyhangú szavazatával a legolcsóbb ajánlattevők nyerték el a pályázatokat mindkét esetben. Mindkét közbeszerzési eljárást megtámadták, a döntés ellen panasszal éltek, ami a mai világban természetesnek mondható. A Közbeszerzési Hatóság a panaszokat, mint megalapozatlant elutasította, az ítélet jogerőre emelkedett, az Önkormányzat döntéseit jóváhagyták. Várhatóan jövő év végére átadásra kerül a Gondozóház, a Sportcsarnok átadása 2027. tavaszára várható.

– Korábbi interjúnkban Török Sándor alpolgármester hangsúlyozta: fontos lenne átgondolni az önkormányzati kommunikáció stratégiáját. Példaként említette a képviselők rendszeres írásos vagy szóbeli tájékoztatóját saját választókerületükben, illetve a közös döntések melletti nyílt kiállást. Hogyan látja, polgármester úr, szükség van a lakossági párbeszéd új alapokra helyezésére?

Szükségesnek látja-e az önkormányzati kommunikáció megújítását, új eszközök bevonását?

– Az önkormányzati kommunikáció mindig fontos terület, hiszen a város és a lakosság közötti kapcsolatot erősíti. Folyamatosan figyeljük, hogy milyen eszközök, megoldások segíthetik legjobban az információk eljuttatását a városlakókhoz. Úgy gondolom, a meglévő csatornáink megbízhatóan működnek, és elérik a közönségüket, ugyanakkor természetesen nyitottak vagyunk azokra a lehetőségekre, amelyek tovább erősíthetik a párbeszédet a helyiekkel.

– Nemrégiben az érdi ipartestület vállalkozói fórumán mindössze néhány százhalombattai cég képviseltette magát. Az Ipari Parkban korábban megszűnt a Batta Invest irodája, a helyi vállalkozásoknak nincs választókerületi kötődésük, közös fórumok és elismerési formák sem működnek. Hogyan lehetne erősíteni a város és a helyi vállalkozói szféra együttműködését?

Polgármester úr fontosnak tartja a helyi vállalkozókkal való kapcsolatok erősítését, aktívabb bevonásukat a város életébe?

– Természetesen fontosnak tartom. A helyi vállalkozások a város gazdasági életének motorjai: munkahelyeket teremtenek, erősítik a helyi közösséget, adóbevételükkel pedig hozzájárulnak a város működéséhez és fejlesztéséhez. Ennek elismeréseként minden Battai Napokon köszöntjük váro­sunk Virilistáit, tehát azokat, akik a legtöbb adót fizetik be.

Minden érintett közös érdeke, hogy a vállalkozók és az önkormányzat kapcsolata erős, bizalmon alapuló legyen, ezért is örültem az Érd és Környéke Ipartestület meghívásának. Azon dolgozom, hogy ahol tudom, segítsem a helyi vállalkozásokat, hiszen a város és a vállalkozások sikere kéz a kézben jár.
Úgy gondolom, ha jó együttműködésben dolgozunk, azzal minden városlakó nyer.

– A hulladékégető témája komoly visszhangot kapott a helyi sajtóban. Érd polgármestere ugyanakkor nyíltan szemben áll a projekttel. Hogyan értékeli ezt a helyzetet, és szükségesnek tartja-e a párbeszéd kezdeményezését a környékbeli települések vezetőivel?

Hol tart jelenleg a tervezett MOL hulladékégető beruházásának önkormányzati előkészítése?

– Az előkészületek jól haladnak. Másfél éve tart a MOHU és az Önkormányzat tájékoztató tevékenysége. A battai és a környező lakosság világosan érti, hogy egy föld alá temetéses hulladékkezeléssel szemben az égető a ma ismert legkorszerűbb és legkörnyezetkímélőbb megoldás. A két módszer összehasonlításakor minden lényeges paraméter toronymagasan az égető mellett szól. Készítettem egy összehasonlító táblázatot, amely meggyőzően mutatja a különbségeket.

Ahogy a táblázat is mutatja, úgy az Európában lakott területek közvetlen közelében működő 500 ilyen létesítmény évtizedek óta meglevő mérési eredményei is alátámasztják, hogy ez a jövő útja.

A tényekkel szemben Csőzik polgármester úr próbálta felkorbácsolni a hangulatot a hulladékhasznosító ellen, ami mögött az áll, hogy nem sikerült neki Érdre csábítania ezt a beruházást. Ez a környezetvédelmi evidenciákat meghazudtoló magatartás társadalmi szempontból felelőtlen, mert megpróbál visszaélni az emberek tájékozatlanságaiból adódó félelmekkel, és megalapozatlan veszélyektől vállalja megvédeni őket, valamint azt sugallja, hogy erre az ő választott vezetőjük nem alkalmas! Szerintem a felelős párbeszédre mindig is szükség van.

– A központi elvonások, a hatáskörök szűkítése és a fokozódó centralizáció az önkormányzatok mindennapi működését is megnehezítik. Ugyanakkor folyamatosan változnak a Dunai Finomító jövőjére vonatkozó hírek is, amelyek városunk költségvetési lehetőségeit közvetlenül érintik. Milyen időhorizonton tud ma reálisan tervezni a városvezetés?

Milyen időtávra tervezhetők előre Százhalombatta működésének és fejlesztéseinek pénzügyi feltételei?

– A jelenlegi gazdasági környezetben valóban sok bizonytalansággal kell számolnia minden önkormányzatnak, így Százhalombattának is. A központi elvonások, a hatáskörök szűkítése és a változó ipari környezet kétségtelenül kihívásokat jelentenek. Ugyanakkor városunk felelős gazdálkodásának köszönhetően a működés biztonsága rövid és középtávon is garantált. A költségvetést évről évre körültekintően tervezzük, figyelembe véve a várható változásokat és kockázatokat, így a mindennapi szolgáltatások és a legfontosabb beruházások stabilan biztosíthatók.

A hosszabb távú fejlesztéseknél természetesen nagyobb a bizonytalanság, hiszen ezek nagymértékben függenek az országos gazdasági folyamatoktól és a Finomító jövőjétől. Ezért mindig több forgatókönyvvel készülünk, hogy bármilyen helyzetben képesek legyünk megőrizni a város pénzügyi egyensúlyát és folytatni a közösség számára fontos beruházásokat.

Megnyugtató, hogy az elmúlt években sikerült olyan tartalékokat és stabilitást kiépíteni, amelyek biztos alapot adnak a tervezéshez, így a város jövője biztonságban van.