Cserkésztábor a Mecsekben

Interjú Hopka János csapatvezetővel

Harmincnégy év hagyománya folytatódott idén nyáron is: a százhalombattai 1026. sz. Szent László király cserkészcsapat ismét útra kelt, hogy két hétre beköltözzön az erdő mélyére. A nomád körülmények, a közös szolgálatok és a napi tábortüzek nemcsak élményt, de maradandó értékeket is adnak a gyerekeknek. A tábor ezúttal nemcsak battai cserkészeknek szólt – több mint háromszázan érkeztek Budafokról, Martonvásárról és a XI. kerületből is. Hopka János csapatvezető szerint a cserkészet célja az önállóságra nevelés, mindezt egy szeretetteljes és biztonságos közösségben. A helyszín idén a Mecsek délnyugati része volt.

– Mióta tart a százhalombattai cserkésztábor hagyománya, és idén miért épp a Mecsek délnyugati részét választották helyszínül?

– 1991 óta van cserkészcsapat Battán, azóta minden évben tartunk nyári nomád tábort. Ez a cserkészév legnagyobb eseménye, mondhatjuk úgy is, hogy ezzel koronázzuk meg az évet. Sok előkészületet igényel és nagyon tartalmas is ez a két hét minden évben, így érthető hogy mindenki ezt várja a legjobban az év során. Sok helyet néztünk meg idén közösen, viszont most nehezebb volt a választás, mivel körzeti tábort tartottunk, tehát a cserkészkörzetben lévő csapatokkal együtt táboroztunk, így több mint 300-an voltunk (Budafok, Budapest XI. kerület és Martonvásár). A helyszín az összes csapat igényének és a létszámnak megfelelő kellett legyen, és Bürüsön találtuk meg az ideális helyszínt.

– Milyen programok várják a gyerekeket a kéthetes tábor alatt? Van-e idén valamilyen kiemelt tematika?

– Korosztályok szerint tartunk programokat, a kicsiknek többnyire mozgós játékok vannak, mint a méta, számháború, kincskeresés, kirándulás. A nagyobbaknak vannak ismerkedős, önismereti vagy ismeretterjesztős játékok, mint a nagy tábori Honfoglaló. Tematika nem volt, viszont minden tábornak van keretmeséje, idén Artúr király és a lovagok volt a téma.

– Milyen forrásból valósítottátok meg a tábort, és hány battai gyerek vett részt idén?

– A tábor pénzügyi több lábon áll. A legnagyobb külsős bevételi forrás az önkormányzat által adott támogatás, ezen kívül az adó 1%-ból befolyó összeg amit fel tudunk használni. A táborozók mind fizetnek tábordíjat, illetve van, aki ad ezen felül is támogatást a szülők közül. Ezekből gazdálkodunk és próbáljuk megoldani, hogy a táborhoz szükséges eszközök, ételek, utazás és járművek biztosítva legyenek. Külön figyelünk rá és képzünk tartalékot arra is, hogy a mai árak ellenére a tábor díja megfizethető legyen a szociálisan rászoruló családok számára is. Az idei táborban 60 százhalombattai cserkész vett részt.

– Hogyan zajlik az élet a táborban? Milyen feladatokat végeznek a gyerekek a mindennapok során?

– A tábor napirend szerint zajlik, amelyet előre összeállítanak. A nap reggel 7-kor ébresztővel indul, majd reggeli torna, zászlószertartás, reggeli és fogmosás következik. A zászlószertartáskor ismertetik a napi programot és a szolgálatosokat. Délelőtt és délután külön programok vannak, közben ebéd és csendespihenő, este pedig őrsi idő, fürdés és tábortűzi előkészületek zajlanak. A nap tábortűzzel és esti zászlószertartással zárul, utána meseolvasás és vezetői megbeszélés következik. Minden táborozó részt vesz a napi szolgálatokban, például tisztasági, konyhai vagy tűzifa szolgálatban. Az imaszolgálat külön feladat, az adott gyerek gondoskodik a napi imáról. Éjszaka őrség figyel a táborra, és ha baj van, értesítik a napostisztet vagy a táborparancsnokot.

– Milyen szerepet kap a közösségépítés és az önállóság fejlesztése ebben a környezetben?

– A cserkészet célja, hogy az életre nevelje a gyerekeket, ennek része az önállóságra való ösztönzés is. A kisebbek fokozatosan tanulnak bele a feladatokba, a nagyobbak pedig idővel már táborokat is szerveznek. Mindez csak egy biztonságos, szerető közösségben valósulhat meg, ahol kicsik és nagyok őszintén fordulnak egymás felé. A tábor idején ez a családias légkör még inkább megerősödik, és tudatosan is figyelnek arra, hogy mindenki ezt megtapasztalja. Külön öröm, hogy a más csapatokkal való kapcsolat is az első pillanattól testvéries volt.

– Mennyire nehéz ma fiatalokat hosszabb időre kiszakítani a digitális világból, és hogyan fogadják a nomád körülményeket?

– Imádják. A táboraink során eddig mindig probléma nélkül sikerült ezt megugrani. 1-2 vezetőnél van telefon, hogy tudjanak egyeztetni a bolttal, vagy egymással ha éppen valaki a táborban, valaki pedig a városban van. Úgyhogy azt tudom mondani, ez nem szokott nálunk nehézséget okozni és élvezik is ezt az állapotot a cserkészek, hogy nem kell figyelniük az értesítéseket, hanem egymásra és a programokra tudnak figyelni teljesen.

A nomád körülmények már fogósabb kérdés. Érthető, hogy az elején furcsa még a gyerekeknek, hogy nem fürdőkád és pihe-puha matracos ágyikó várja őket az erdőben, de az első két nap után mindenki megszokja és nem is gondol az otthoni körülményekre.

– Milyen biztonsági és egészségügyi előkészületeket igényel egy ilyen önellátó tábor?

– A cserkésztáborok számos jogszabályi előírásnak kell megfeleljenek, ebben a Magyar Cserkészszövetség nyújt segítséget. Tűzgyújtási tilalom esetén csak zárt tűztérben lehet tüzet rakni, így a főzés gázpalackkal történik, a tábortüzet pedig lámpákkal helyettesítik. A népegészségügyi előírások szerint képzett személynek kell elsősegélyt biztosítania, és a szülőknek nyilatkozniuk kell a gyermek egészségi állapotáról. Baleset esetén van, amit helyben ellátnak, máskor orvosi segítséget kérnek. Elvárás a feltöltött elsősegélycsomag, a vegyszerek megfelelő tárolása, valamint az építmények – konyha, fürdő, latrina – elhelyezésének szabályos távolsága.

Idéntől még részletesebb szülői tájékoztató szükséges, amely tartalmazza a programokat, elérhetőségeket és az étkezési tervet – ezt eddig is gyakorolták, így nem ért meglepetésként. A táborhelyhez erdészeti engedély kell, védett területen természetvédelmi vagy nemzeti parkos jóváhagyás is szükséges, korlátozásokkal az erdőhasználatra. Az új gyermekvédelmi törvény értelmében a 18 év felettiektől erkölcsi bizonyítványt kell kérni, amelyeket a táborparancsnok listáz, és ezt a fogyasztóvédelem ellenőrizheti.

– Mit visznek haza magukkal a gyerekek a két hét végén – élményeket, készségeket, barátságokat?

– Elkerülhetetlen, hogy egy kis erdőt is hazavigyenek a gyerekek magukkal, úgyhogy a falevél és föld, néhány koszos ruha biztosan benne van a listában. Komolyra fordítva a szót a legfontosabb amit hazavisznek, az az élmény, hiszen 2 hétig a gyerekek vannak a fókuszban, mindenki azon dolgozik, hogy az élménypedagógia a legnagyobb mértékben megvalósuljon és minél többet szórakozzanak és fejlődjenek a gyerekek.

Maga a tény, hogy az erdőben magunk vagyunk csak lent, már egy különleges élmény, még a nagyobbak számára is, hiszen manapság kevés olyan időszak van az ember életében, hogy telefon nélkül létezzenek és a nap sugaraira vagy madárcsicsergésre keljenek. A tábor során, különösen az ide táborban, több lehetősége van a cserkészeknek, hogy megismerjék egymást, idén pedig a többi csapat tagjait is.

A gyerekek és ugyanúgy a vezetők is rengeteg tapasztalattal térnek haza, hiszen magunknak kell megoldani mindent, és ezt azzal tudjuk elérni, ha a legkisebbek kezébe is felelősséget adunk.