Élet a klubban

Interjú Sziva Miklóssal, az OMNYE elnökével

Az Olajipari Műszaki Nyugdíjasok Egyesülete (OMNYE) tavaly ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját. Az évforduló apropóján Sziva Miklós, az egyesület elnöke mesélt lapunknak az alapítás körülményeiről, a szervezet céljairól és az elmúlt másfél évtized tapasztalatairól.

– Egyesületük tavaly novemberben emlékezett meg alapításuk 15. évfordulójáról. Említene az alapítással kapcsolatban néhány adatot, és azt, hogy milyen szándékkal jött létre?

– A Dunai Kőolajipari Vállalat, majd később már a MOL Nyrt százhalombattai egységeinek kiváló termelési eredményei, sikerei nem valósulhattak volna meg az olajipar iránt elkötelezett, magas szakmai kvalitású és kiváló emberi tulajdonságokkal rendelkező, áldozatkész szakemberek nélkül, akik munkájukkal meghatározó szerepet töltöttek be és maradandó nyomot hagytak a Finomító és a város életében. A megszerzett ismeretek, szakmai értékek a munkatársak nyugdíjba vonulásával parkolópályára kerültek, a hosszú kapcsolat során kialakult baráti kötelékek lazultak. Részben az előbbi okok miatt is erősödött az igény valamilyen fórum megteremtésére, ahol a tagok rendszeresen találkozhatnak, hasznosíthatják szellemi értékeiket, tájékozódhatnak az olajipar aktuális helyzetéről, kihívásairól.

Az egyesület létrehozásának ötletgazdái vitathatatlanul Gyöngy Márton és ­Németh Ernő voltak, akik megszervezték a Dunai Finomító hathatós támogatásával az alakuló ülést, ahol 2009. október 6-án 42 nyugdíjas kolléga részvételével megalakult az Olajipari Műszaki Nyugdíjasok Egyesülete. A tagság elfogadta az egyesület alapszabályát, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatot is.

– Gondolom az elmúlt 15 év számos tapasztalatot, új ismeretet hozott az egyesület számára. Változtak-e az elképzelések a gyakorlati működést illetően?

– Az alapítók célja az volt, hogy a megszerzett ismereteket és értékeket megőrizzék, ápolják, hasznosítsák. Lehetőséget biztosítsanak, hogy folyamatos információjuk legyen a volt munkáltató MOL Nyrt., ezen belül a Dunai Finomító helyzetéről, munkájáról, fejlesztéseiről. Ezen kívül színes programok szervezésével segítsék a tagság kulturális fejlődését, a szabadidő hasznos eltöltését.

Egyben lehetőség volt arra, hogy demonstrálhassuk összetartozásunkat is. Ez a célkitűzés az elmúlt 15 évben nem változott, a megszervezett szakmai, kulturális, hagyományőrző és sport programok az egyesület tevékenységének sokszínűségét bizonyítja.

– Tudomásom szerint kizárólag Dunai Finomítós nyugdíjasokat vesznek fel tagságukba. Hányan kezdték, hol tartanak most és van-e létszámhatár?

– Az egyesület létszáma az elmúlt 15 évben több mint háromszorosára nőtt, ma már 140 fő feletti tagunk van. A tagság összetétele is jelentősen változott, a kezdeti műszaki kitételt már nem vesszük olyan szigorúan. Minden olyan volt kollégát szívesen látunk, aki kapcsolódott az olajiparhoz, függetlenül attól, hogy melyik szervezetnél dolgozott. Az elmúlt évtizedek átszervezései miatt a Dunai Finomító ma már elsősorban a finomítást, kőolajfeldolgozást jelenti, azaz kisebb szeletét fedi le a szakmánknak mint az alapítók idejében.

– Megmaradt a szakmai kapcsolat a Finomítóval és a MOL-lal, és ez miben, hogyan valósul meg?

– Minden évben lehetőséget kapunk arra, hogy az éves közgyűlésünket a Finomítóban tartsuk egy szakmai programmal összekötve. Ilyenkor kapunk információkat a MOL életéről, sikereiről, jövőbeni elképzeléseiről. Minden évben megkérünk egy szervezetet a MOL-on belül, hogy mutassa be tevékenységét, így például tavaly a MOL Humán szervezet tartott előadást a munkaerőpiaci helyzetről, kihívásokról. De voltunk MOL Campus látogatáson is, ahol vendéglátással egybekötve bemutatták a MOL legújabb szervezetét, a MOHU-t, az épület építését, jelenlegi életét.

Rendszeresen kapunk meghívást különböző rendezvényekre, például évfordulók ünneplésére.

– Ma már tarthatjuk nyugodtan az OMNYE-t nagy létszámú egyesületnek. Létrejöttek szekciók, vagy belső önálló csoportok?

– A létszámunk valóban magas, több rendezvényünknél is figyelni kell arra, hogy az adott helyszínen elférjünk. Szerintem a tagság homogén, de valamiben már kevésbé az, ez pedig a korfa. Az alapítók idejében a tagság életkora 10 évbe belefért, ma már több mint 25 év. Legidősebb tagunk 90 év feletti és többen is ostromolják ezt a csúcsot. A programok összeállításánál ezt is figyelembe vesszük, hogy megfeleljünk idősebb kollégáink elvárásainak.

– Milyen az egyesület városi, önkormányzati kapcsolata?

– A várossal nagyon szoros a kapcsolat, az Önkormányzat támogatja az egyesület céljainak elérését anyagilag is, biztosítja az infrastruktúrát rendezvényeinkhez. Klubnapjainkat az óvárosi művházban tartjuk havi rendszerességgel, ahol nagyon szívesen látnak bennünket, de hasonló a helyzet a BKK-ban is, tarthattunk kiállítást, termet biztosítanak színjátszó csapatunk számára. Rendszeresen szerepelünk a helyi médiában, a város vezetőinek elismerésével bírunk, általános ismertségben van részünk.

– Megmaradt a kapcsolatuk a SZISZKI-vel, ahonnan az évek során jó néhány finomítós szakember került ki?

– A SZISZKI-vel való kapcsolat ma is élő, tavalyi évben 2 fő gépészhallgatónak adhattunk át ösztöndíjat. Az átadó ünnepségen nagy öröm volt hallani az iskola sikereiről, a sok sikeres nyelvvizsgáról, eredményes egyetemi, főiskolai felvételekről.

– Visszatérve a 2025-ös év programjára, milyen tervek születtek az idei évre, és ezeket hogyan finanszírozzák?

– A 2025 a mi szempontunkból hasonló mint a többi év, színes programokat állítottunk össze. Van benne szakmai, kulturális, szabadidős tevékenység. A kirándulásos programjaink nagyon népszerűek, de itt figyelünk arra, hogy rövidebb, főleg egynapos elfoglaltság legyen és fizikailag kímélő, hogy az idősebb tagtársaink is részt tudjanak venni.

Büszkék vagyunk hagyományos rendezvényeinkre, amelyek nélkül már elképzelhetetlen az adott év. Ilyen a tavaszi farsang, ahol saját készítésű műsorral szórakoztatjuk magunkat, a juniális a csónakházban, a kiskunmajsai disznóvágás, az évzáró klubnapunk.

Külön kiemelném a fizikai és mentális állapotunk javítására szolgáló tornaprogramunkat, amelyet már hetedik éve művelünk, heti két alkalommal, 20-30 fő részvételével. Ha valaki a városban találkozik egy nagyobb sétáló csoporttal azok is mi vagyunk.