Érdi árvíz – 1838. március
Ábel András
„…Ugyan ezen 1838-diki év örökre emlékezetes lőn az akkor történt árvíz által. Voltan ugyan itt több téli s nyári víz áradások, melyeket azonban ez az évi mint magassága, mint félelmes következései által sokkal felül haladott.
Oly nagy volt a víz magassága, hogy tekéntve Érdnek földirati fekvését magasabb lehetetlen.
Mert a Duna partján létező s Horgonyhoz czímzett borháztól, mellyet elegendően áztatott, kezdve a kis Duna partját a plébánia házig s a Fehér macskáról czímzett fogadóig víz lepé s így vízmérnöki arányba véve a helység minden alacsonyabb fekvésű részeit víz önté el, menttek csak azok házak maradván, melyek a plébánia templom s urasági vár körül építvék.
Iszonyú látványt nyújtott a nevezetes vízár az azt szemlélőnek. Mert a Duna partján emelkedő Érdbattai hegytől, melyen a száz halomok elszórvák, egész Érd mezővárosát Kutyavárig s Diósdig, Tétényt, mely egészen vízben úszott és egész Csepel szigetet Jászkunságig jég torlaszok s vízhullámok borítták, s a Rómaiak alatt oly nevezetes Fejér tengert juttatták eszünkbe. Mivel pedig a víz négy napon túl áztatá vidékünket, csak magában Érd mezővárosában több háromszáz háznál omlott összve.
1838-diki mártius 18-a volt azon vészteljes nap, melyen Érd lakói kiönve lakjaikból emelekedettebb helyekről valának kénytelenek házaik nagy robajjali összeomlását szemlélni. Kétharmadánál több lakók maradtak födél nélkül.”
Battyhány Fülöp főherceg birtokából három egyenes utcát vágatott ki, a mai Alsó-, Felső, Ilona utca, 250-300 négyszögöles házhelyek, telkek kiméretésével, építő anyag biztosításával segítette az árvíz károsultakat.
Az uradalmi mérnökök, valamint a mezőváros elöljáróság Hegedűs József plébános közreműködésével felügyelte az építkezéseket.
„…Ez az újonnan épült mezőváros magába tekintve szabályosabb mint a régi, mert három egyenesen vonuló s fasorokkal díszes utcái, kellemesen hatnak a szemlélőre, még kellemesebben leendők ha lakosaik házaikat s kertjeiket fa ültetvényekkel ékesítenék. Kül díszét telepítvénynek végre leginkább emeli az országút mellett épített nagyszerű vendégfogadó, mely mellék épülettel akármely város díszére lehetne (1842. a mai Földrajzi Múzeum épülete)…. Az így emelkedett új város, mely főméltóságú Batthyány főherceg nevéről Fülöp városnak neveztetett így lett, hogy a régi négyszeg formájú helység mind a lakók egymással közeledését, mind pedig az egyházi kormányzatot nehézíttő hosszú alakú alakot ölte fel.”
A város lakói minden év május 1-jén Fülöp napján emlékeztek meg alapítójukról Batthyány Fülöp főhercegről. Fülöp város alapításának elmékét őrzi az Felső utca és a Kinga utca sarkán álló barokk kőkereszt, kis haranglábbal, (mely a második világháború alatt megsemmisült). A háború utáni évtizedekben ezen a napon mindig friss virágot lehetett látni a kereszt talapzatán, melynek haranglába a II. világháború alatt megsemmisült.
