Csatangolás Szeged „hírös” városában
Szegedinácz Anna
Barátnőmmel egy hétvégi csatangolást terveztünk Szegedre. A vonat a Nyugati-pályaudvarról két és fél óra alatt repített oda bennünket. Kényelmes villamossal mentünk egészen a Széchenyi térig. Bár kicsit korábban érkeztünk, a szállásunkat azonnal el tudtuk foglalni a centrumban lévő gyönyörűen felújított Tisza Szállóban. Lepakolva a holminkat azonnal felkerekedtünk és egy nagy sétát tettünk a szépséges Tisza parton. Sütött a nap, sokan sétáltak rajtunk kívül is a gát sétányán.
A Tisza Lajos körútra befordulva elsétáltunk a Gróf palota mellett. A palota a körút meghatározó szecessziós stílusú épülete, amely Szeged legnagyobb méretű szecessziós stílusú védett műemléke. Névadója Gróf Árpád Márton városi főügyész volt, tervezője pedig Raichl Jenő Ferenc építész. 1912-13 között épült. Homlokzatán a keleties hangulatot hordozó kék, sárga és aranyszínű díszítések mellett magyar népművészetből átemelt motívumok, kerámiából készült fali díszek vannak.
Tovább sétálva a Kakasos templomnak is nevezett, 1884-ben épült református templomhoz érkeztünk, amely Schulek Frigyes tervei alapján készült. A Nagyárvíz (1879) után közösségi összefogással megépült neogótikus templommal átellenében az Anna fürdőt találjuk. A fürdőzők kedvence fehér falú, keleties hatású eklektikus épület, Steinhardt Antal és Lang Adolf tervei alapján épített közfürdő. Gyógyvizét ivókúrához palackozzák és a sétálók is megkóstolhatják a közeli Anna kútnál.
A séta után megéhezve betértünk a Hotelhez közeli utcában lévő Bajor sörözőbe. Bár nem söröztünk, a kiváló ízű és hatalmas marhapörkölt adagot meg sem tudtuk enni.
*
Nem sokkal azután, hogy visszatértünk a szálláshelyünkre, csörgött a telefonom. Dalibor Milenkovic atya hívott, vár bennünket a Szent Miklósnak szentelt szerb templomban. Bár nem volt részletesen kidolgozott, kőbe vésett programunk Szegedre, az ortodox szerb templomot szerettem volna megnézni. Kérésemre Dalibor atya elmondta, délután kettőkor az iskolában Szent Száva ünnepet ülnek a gyerekekkel, ha ott végez, szívesen fogad bennünket.
A templomajtó nyitva volt, és ahogy beléptünk szemben azonnal elénk tárult a hatalmas, gyönyörű rokokó stílusú ikonosztáz. Az atya papi ünneplőbe öltözötten szívélyesen fogadott. Öröm volt vele a találkozás, hiszen, amikor Százhalombattán élt sokat segített nekem a szerb ünnepek megismertetésében. Bármikor kerestem fel, készségesen támogatott.
Jókedvűen, az ünnep hangulatától emelkedetten és nem egyedül érkezett, hanem a segítőjével, a fiatal Szenad Emrával, aki papi felszentelésre vár.
Kértem, hogy azokat a látnivalókat mutassa meg, amelyek a legfontosabbak és legértékesebbek az épületben. A templomot Myra püspökének (Szent Miklósnak) szentelték fel. A szent ereklyét, amikor a török hódítás közeledett Szegedhez, Olaszországba, Bariba menekítették.
Megismerhettem a templom építésének rövid történetét is. A Dóm tér északi oldalán található templomot két korábbi templom építése is megelőzte. A szegedi szerbek az Oszmán Birodalom előre nyomulása miatt húzódtak északra a középkorban, akik a XVIII-XIX. században jelentős szerepet játszottak a város és a térség kereskedelmében. Szent Miklós tiszteletére szentelt templom a harmadiknak épült Szegeden. 1734-ban szentelték fel, majd 1773-1778 között felújították és nagyobbították az épületét. Az egyhajós, igen szép kivitelű barokk épület belső tere az ortodox előírásoknak megfelelő elrendezésű. Központi eleme az arannyal dúsan díszített rokokó ikonosztáz, 1761-ben készült, a híres ikonfestő Jovan Popovics alkotása és egyetlen fennmaradt műve. A korábbi épületből került át. A templombelső felszentelése 1805-ben történt meg.
A toronysisak alatti bejárat után közvetlenül az asszonyok temploma van. A templomhajó középső része a férfiaké, melyet az ikonosztázion választja el a szentélytől. Tehát az ortodox templom három részből áll. A szentélybe a középső király ajtón csak a pap és a főpapok, a bal és jobboldali diakónus ajtókon csak a pap és a férfisegítők léphetnek be.
Dalibor atya bemutatta a három ajtó szentekkel díszített képeit. A középső királyajtón 6 ikon található: Szent Gábriel arkangyal, Szűz Mária a kis Jézussal, alattuk pedig a négy evangélista: Máté, János, Lukács és Márk képével. Fölöttük Jézus, Keresztelő Szent János, Szűz Mária és a templom névadója Szent Miklós ikonja van.
A baloldali diakónusajtón: Mózes, az Ó-szövetség 5 könyvének szerzője, fölötte Melkhisedek ikonja található. A baloldalin pedig Áron a főpap, fölötte Ábrahám zsidó ősatya ikonjával.
Az ikonosztázionban meghatározott rendben helyezkednek el az ikonok. A szegedi hihetetlenül gazdag képanyagban, 74 ikon díszíti az ikonfalat.
A falakat szintén igen értékes ikonok díszítik. A teljesség igénye nélkül: Szent Száva – egyház és iskolaalapító, Szent Miklós, Sárkányölő Szent György, Jézus arca Veronika kendőjén, amely egy Andrej Rubljov tanítvány 400 éves alkotása. Különleges értékű a kopt alkotású Fekete Madonna, amelyen Mária és Jézus is színesbőrű. És egy értékes Szent Kereszt Jézussal. A mennyezeten a Világ Teremtése. A freskót a szlovák Jan Hodina festette.
Dalibor atya beszélgetés közben elmondta, kellemes emlékeket ápol a városunkban eltöltött időről és vannak kapcsolatai a régi híveivel. Adjam át üdvözletét az ismerősöknek. Közös fotót is készítettünk, majd barátságosan elköszönt tőlünk, a találkozás őszinte örömével, én pedig megköszöntem a látogatás lehetőségét.
*
Hazafelé sétálva még megcsodáltuk a Tisza-híd lába alatt épült csupa üveg, telt házú vendéglátóhelyet, majd a Móra Ferenc Múzeumhoz érkeztünk, amely az 1896-ban neoklasszicista stílusban megépült Közművelődési palota, a millenniumi építkezési láz legimpozánsabb szegedi alkotása.
Nagy örömmel fedeztem fel, hogy a múzeum a „Kínai agyagkatonák” kiállításnak ad otthont, így megszületett a terv a szombat délelőtti múzeumlátogatásra. A bemutatott agyagkatonák agyagból készült másolatok. Ugyancsak – bár kicsinyített – másolatok a bronzkocsik. A kiállítás egésze mégis impozáns, mert feltárja a régészeti kutatás időrendjét, eredményeit, értékeit.
Az agyagkatonák után megnéztük még a múzeumban: „A kínai keresztény festészet iskolateremtője” címmel Csen Lukács finom ecsetvonásokkal, színekkel készült csodálatos alkotásait, majd a felújított állandó kiállítását: „Folyóink és földje” anyagát, amely az Alföld és a Tisza ártere állat és növényvilágát mutatja be. Próbát tettünk, megismerjük-e a szárított gyógynövények és fűszerek illatát, formáját.
*
Délután a Tram Train vasútvillamossal Hódmezővásárhelyre mentünk. A Kossuth téren – a város főterén szálltunk le – amit a templom melletti részen éppen átépítenek ezért kicsit fel volt túrva a földje. Mivel megéheztünk az első utunk a cukrászdába vezetett, ahol kiváló édesség, viszont meglehetősen hideg hőmérséklet fogadott bennünket. Szombaton kellemetlen hideg szél fújt és a melegre vágyó Erzsébet barátnőm ráadásul meleg tea helyett hideg ananász ízű teát kapott, mert a felszolgáló félreértette a kérését.
Cukrászda után körbe sétáltuk a tágas és igen szép épületekkel övezett teret, majd a piacot kerestük fel, ahol érdekes módon szombat délután kezdődik az adás-vétel és meglehetősen hosszú a piac terjedelme is. Elcsábultam két nadrág vásárlására, tehát nem volt hiába oda menni.
*
Miután megvolt a napi kilométerünk, hazafelé vettük az irányt. A sok sétától megéheztünk. Már Szegeden bementünk egy óriáspalacsintát árusító kis vendéglőbe, ami nem volt rossz, de kevésbé elegáns, mint az egri Palacsintavár. Utána a Dómot kerestük fel, amely késő este ellenére látogatható volt és ugyanolyan szépséges, mint a tavalyelőtti látogatásunkkor. A téren az óra éppen hatot ütött és kedvünkre még zenélt is. Csúri Ferenc órásmester különleges alkotása 1936-ban szólalt meg először a Szabadtéri játékok idején.
Felkerestük utána a Nagyboldogasszony templomot, amely sajnos már zárva volt, bemenni nem tudtunk, ezért visszafelé indultunk. Elsétáltunk a mediterrán hangulatú Klauzál tér mellett, melyet a Kárász utca felújításával együtt: Európa-Nostra díjjal jutalmaztak. A XIX században felépített paloták magukon viselik az építésük idején egymással versengő stílus irányzatok sokszínűségét. A klasszicizmus, az eklektika és a szecesszió jellemző jegyeit.
A teret Kossuth Lajos egész alakos szobra díszíti, nem véletlenül. A Kárász-ház erkélyéről mondta el utolsó magyarországi beszédét. Végül a Hotelben fejeztük be az estét. Vasárnap InterCityvel indultunk haza.
Szeged mindig meglep valami új élménnyel, tudom, még sokszor fogom felkeresni az én névadó városomat.
