A környezet védelméért
Országos kitüntetésben részesült Tápai Mónika
Jankovits Márta
Tápai Mónika és munkatársai hónapról, hónapra kemény harcot vívnak a környezet tisztaságáért, kiemelten az illegális hulladéklerakók felszámolása ellen. A Hulladékkommandó Társadalmi Járőrszolgálat elnökeként 2020. február 1-jén illusztris helyszínen, a Gödöllői Királyi Kastélyban a Környezetvédelmi Szolgáltatók és gyártók 20. Országos Környezetvédelmi Találkozó és „A környezet védelméért” díjátadó gálán vette át a nívós díjat.
– Hasonló civil szervezet mint a miénk is, mindig nagy örömmel értesül, hogy vezetőjének és munkatársainak is elérkezett a nap, hogy ilyen magas színvonalú elismerésben részesül. Mi volt az első gondolatod, amikor értesítést kaptál? Hogyan történt? Mi volt az indoklás?
– Először nem hittem el amikor telefonon hívtak, hogy társadalmi tevékenységem miatt kapok egy díjat. Azt tudtam, hogy felterjesztettek a díjra, de azt nem gondoltam, hogy én fogom kapni, hiszen nagyon sok civil önkéntes aktivista dolgozik szabadidejében rajtam kívül az országban. Ez egy országos szakmai díj, amit a KSZGYSZ adományozott. A telefonos megkeresés után hivatalosan is megkaptam az értesítést, akkor már jobban dobogott a szívem. Talán akkor értettem meg, hogy ez egy országos elismerés, amit ráadásul igen impozáns helyen fognak átadni.
A díjat a százhalombattai Hulladékkommandó Társadalmi Járőrszolgálat elnökeként vehettem át. Indoklásban az elmúlt 12 év munkáját foglalták össze.
Több országos és helyi környezetvédelmi kezdeményezés motorjaként, országos és helyi programok aktív résztvevőjeként, az általam kidolgozott hulladékelhagyást megelőző közösségi modell létrehozásáért, klímakoordinátorként végzett szemléletformálásban, valamint környezettudatos nevelésben tett munkámért. A díjat dr. Ágoston Csaba, a KSZGYSZ elnöke, a támogatók és a szakmai védnökök képviseletében dr. Kaderják Péter államtitkár (ITM), és dr. Kovács Péter főosztályvezető (BM) adta át.
– Az ott lakók mit szóltak ahhoz, hogy van egy-kétszáz ember, aki a saját idejében arra vállalkozik, hogy a más által felelőtlenül eldobott szemetet összeszedje? Mit tapasztaltál, mi mindent dobálnak ki az emberek és hova? Ért-e benneteket támadás, helytelenítés, vagy fenyegetés azok részéről, akiket sikerült azonosítanotok?
– Kezdetben megoszló volt a vélemény. Volt, aki azt kérdezte, miért szedjük mások után a szemetet, amíg többen voltak azok, akik ezt segítették. Ma már a nevelőmunka része, hogy fiatalokat, gyermekeket vonunk be a tisztítóakciókba. Meggyőződésünk, ha valaki egyszer megtapasztalta, mennyi hulladék van a bokrok alatt, és a felszámolásban segít, az jobban oda fog figyelni a környezetére, és még rá is szól arra, aki helytelenül cselekszik. Erre számos példát tudnék sorolni, de talán a legfontosabb, hogy az óvodás is érti és tudja, miért fontos a környezetünk tisztasága. A gyermekeken keresztül pedig minden felnőtthöz eljut az információ.
Leginkább felújítási munkákból származó hulladékokat lehet látni eldugottabb helyeken. Sokszor egy vállalkozó nem építi be a kiajánlott költségvetésében az ilyen hulladékok szabályszerű elhelyezésének költségét, s mivel nem akar a lerakásért díjat fizetni, megteszi helytelenül. Ezzel nem azt mondom, hogy minden vállalkozó ilyen, de többnyire azt látjuk, hogy egy teljes lakásfelújításból származó törmelék, WC kagylók, egyebek vannak lesöpörve a platóról. Persze, van olyan is, amit a lakók zsákolva visznek félreeső helyekre.
Nem az eldobált csokis papírok mennyisége a nagy, hanem azon hulladékok mennyisége, amiért sok pénzt kellene fizetni lerakókban.
Olyan is van, amit igazából nem értünk, nálunk például több városhoz képest rendkívül jó a hulladékgazdálkodás, -kezelés. Van lomtalanítás, házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés, vannak még szelektív gyűjtőszigetek (sok helyen bevonták országosan) és van veszélyeshulladék-gyűjtés is. Mégis minden hulladékfajtát meg lehet találni a 6-os főút mentén, óvárosban a hegyi utak mentén, de az erdő szélén is. Ezeket ráadásul ingyen (önkormányzat által biztosított) vehetjük igénybe.
Ha többlet hulladéka keletkezik valakinek, azt pedig lakcímkártya felmutatásával beszállíthatja a hulladékudvarra, igaz, ezért fizetni kell.
Eddigi munkánk során sikerült mindenkivel megtalálni a közös hangot. Így egy rajtaütés során sem volt fenyegetés, esetleg bántalmazás. Igyekszünk nem úgy fellépni, hogy az a másikból valami rosszat hozzon ki. Ettől függetlenül, akit sikerült rajta kapni, az félt tőlünk, de mindig a megoldást keressük, és információkat osztunk meg, inkább nevelünk. A szankcionálás a hatóság feladata, amit természetesen segítünk.
Több mint 500 esetben indíttattunk eljárást a feltételezett elkövetőkkel szemben, amelyek közül soknál pénzbüntetést szabtak ki az elkövetőre. 2016 után a kormányhivatalokhoz kerültek a feljelentések, így kevésbé volt hatékony a munkánk. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szabálysértési ügyek a kormányhivataloknál szabálysértési ügyintézőkhöz kerültek, akik papírokból dolgoztak. Így nem volt presszió az elkövetőre, sőt mi magunk feljelentők sem kaptunk visszaigazolást. Idén márciustól talán ez megváltozik, mert mint ahogy sok minden, ez is visszakerül a rendőrség hatáskörébe.
– Milyen segítséget kaptatok a hatóságoktól, hiszen ha valakit meg kellett állítani, felelősségre vonni nem volt hozzá jogosultságotok. Kivel működtetek együtt és milyen módon?
– Ez így van. 2008-ban írtuk alá az együttműködést a hatósági szervekkel, ami jogfolytonos. Így amennyiben a helyzet megkívánja, segítséget kérünk a közterület-felügyelőktől és a rendőrségtől.
Általában a rejtett figyeléseknél fontos ez, mert azonnal kell riasztani a hatóságot, ha olyat észlelünk. Mivel a közös járőrözésekre nincs lehetőség kapacitáshiány miatt, a kiemelt eseményeknél vesszük igénybe a segítségüket.
– Az évek során nemcsak helyben, de csatlakoztatok országos szemétszedő akciókhoz is…
– 2011 óta állandó koordinátorai vagyunk az országos hulladékgyűjtő akciónak a TeSzedd! Önkéntesen a tiszta Magyarországért mozgalomnak. Több alkalommal segítettük a PETKupát, amely azért jött létre, mert a Tiszán rendszeressé vált a „műanyagzajlás” vagy más néven a PET palack áradat. A szennyezés időnként olyan mértéket ölt, hogy az ember alig hisz a szemének. Ennek kapcsán (Kárpátaljáról jövő áradat) a PETKupa kitalálóival életre hívtuk a Tiszta Kárpátalja! elnevezésű hulladékmentesítő akciót a TeSzedd mintájára.
– Úgy tudom, több városba is meghívtak azért, hogy segítsetek beindítani egy ilyen jellegű civil szervezetet. Melyek voltak ezek?
– Érd, Ercsi, Vecsés, Bicske, Budafok-Nagytétény.
– A civil szervezeteknél sok más gond mellett állandó napi probléma a pénz. Egyenpólók, a megfigyeléshez eszközök, a komposztáló eszközök beszerzése, az útiköltség és még sorolhatnám. Hogyan szereztetek támogatást, kik segítettek?
– A komposztáló eszközöket pályázat útján nyerte az önkormányzat, mi csak segítettük az igény szerinti kiosztást 2012-ben. Jelenleg a felajánlott adók 1%-ból, a tagdíjakból, időnként vállalkozói támogatásból tartjuk fent magunkat. Azonban idén sikerült a Tesco pályázatára bejutni, így a zöld nevelőmunkánkat támogatjuk ezzel, valamint tavaly kaptunk a városi önkormányzattól faültetésre, szemléletformáló tevékenységünkre kisebb forrást.
– Ennyi év után mi a tapasztalatod, mennyire lehet mozgósítani az embereket, ha igazán nagy tétről van szó?
– Ha jó célt szolgál, és megtaláljuk a felületeket, ahol az esemény hirdethető, akkor hamar lehet mozgósítani az embereket, mert valahol mindenki szép és egészséges környezetben szeretne élni. A gumiégető elleni küzdelem ékes példája ennek. Amikor azt szerveztük, többször letépkedték plakátjainkat, amelyet pótoltuk, majd hangot adtunk ennek. A lakók maguk ajánlották fel a segítségüket, hogy ha kell, aláírást gyűjtenek, kitelepülnek, fénymásolnak, stb.
Olyan szintű összefogás volt, hogy én azt hiszem, ilyen nagyon régen volt Magyarországon. Ennek az élharcosa voltam, amire a mai napig sokan emlékeznek, ezzel a civil szervezet nevét beégetve a köztudatba.
Talán ezért is figyelik jobban a közösségi bejegyzéseinket, mert tudják, hogy amit mi teszünk, az valódi össztársadalmi tevékenység, mindenkit érintő. Mi már nem csak magunkért dolgozunk a szabadidőnkben, hanem az utánunk jövő generációért.
Szeretnénk a tagság átlagéletkorát csökkenteni, várjuk a fiatalokat. Távoli célunk az, hogy átadhassuk nekik a tudásunkat, mert fáradunk és van mindig mit tenni!
– Milyen módszert tartasz fontosnak a példamutatás mellett, hogy a most felnövekvő nemzedék ne menjen el még egy eldobott papírzsebkendő mellett sem?
– Fontos a döntéshozók példamutatása, valamint a jogszabályi háttér átdolgozása. Igenis szankcionálni kell bizonyos cselekedeteket, és ehhez kellenek a motivált hatósági emberek is.
– Egy civil szervezet szerencsés esetben igazi közösséget alkot. A teljesség igénye nélkül, kik azok az emberek, akik mindvégig kitartottak, végezték a munkát, ami valljuk be nem minden veszély nélküli?
– Ezt nehéz lenne felsorolni, mert senkit sem hagynék ki. De talán minden esetben a családtagjainknak jár a köszönet, mert sokszor tőlük elvéve az időt tesszük a dolgunkat. Persze ahogy a gyermekeink felnőttek, úgy tudtak egyre jobban segíteni nekünk felnőtteknek. Szóval mindenkinek köszönet jár, aki az elmúlt 12 évben (megalakulásunk óta) kitartottak (tagok és családtagjaik), támogattak, hittek bennünk.
– Végül a tervekről kérdezlek, hogyan képzeled el a Hulladékkommandó Társadalmi Járőrszolgálat jövőjét és a sajátodét is?
– Tíz év után elmondható, hogy országos hírnevű közösség a miénk. A tagság fogy, mert van, aki meghalt, van, aki elköltözött, van aki megöregedett. Különböző élethelyzetek adódnak. Egy biztos, 12 éve alapíthattam, és azóta is mozgatórugója vagyok. Elfáradtam! Sokszor hátradőlök és eltervezem, hogy nem akarom tovább csinálni, mert nincs nap, hogy ne foglalkoznék az egyesület dolgaival. De ha jön egy feladat, újból erőre kapok, és magammal viszem a csapatot.
Azt szeretném, ha valaki átvenné tőlem az irányítást, szervezést. Gyermekeimre nem számíthatok, de persze ahol tudnak, segítenek. Az egyik családalapítás előtt áll és másik megyében él, a másik pedig a tanulmányait végzi idővel máshol, most fog érettségizni.
A kommandó és a saját jövőm összeforr. Változásra van szükség! Fiatalokra van szükség, akik tovább viszik a szellemiséget, de környezettudatosabbak, technikailag sokkal felkészültebbek, mint mi, vagy akár csak én.
