KÉSZ programok önállóan és együttműködésben

A Szent László napi búcsú örökében

Jankovits Márta

Az óvárosi rendezvények egyre inkább a helyi közösségek közös ünnepévé válnak, köztük a Keresztény Értelmiségiek Szövetségéé (KÉSZ) is, akik az elmúlt években és idén is önálló programokkal vettek részt. Hogy csak néhányat említsünk a Szent László napi koszorúzás, a Dalárda nyitott nótás estje, vagy a többszörös világbajnok Mónus József Farkas vendégsége a Közösségi Házban.

Jól látjuk-e, hogy a KÉSZ százhalombattai szervezete az utóbbi években növekvő aktivitással veszi ki részét a programszervezésből? Kérdéseinkkel Tóth Ernőt, a KÉSZ százhalombattai elnökét kerestük fel.

– A Szent László napi koszorúzás és az azt követő zenés verses műsor, illetve Mónus József előadása tulajdonképpen a Százhalombattai Római Katolikus egyházközség képviselő-testület elnökének, Németh Istvánnak a szervezésében valósult meg. Ő egyúttal a KÉSZ Százhalombattai Csoport titkára. Mindkét program nagy sikert aratott. Szíveket, lelkeket magasba emelő események voltak. A Battai Dalárda est valóban KÉSZ rendezvény volt. Sok vendéget fogadhattunk, jó hangulatban együtt énekeltünk.

A kérdésre válaszolva, az elmúlt évben és az idén valóban színesítettük a programpalettánkat. Jó együttműködést alakítottunk ki a „Matrica” Múzeummal, közösen szervezünk programokat, illetve a múzeum egyúttal egy különleges atmoszférájú helyszínt is jelent a rendezvényeinknek.

Mi az, amit az újságolvasónak tudni kell a helyi szervezetről?

– A százhalombattai csoport 2002. február 25-én Mits János néhai plébános támogatásával alakult meg. Huszonhat rendes és három pártolótagja volt a frissen alakult szervezetnek, elnöknek Magyar Jánost, titkárnak Sonn Valériát, pénztárosnak pedig Kulics Tibornét választották. Magyar János évtizedes áldozatos munkáját felterjesztésünkre az országos szervezet Csanád Béla díjjal ismerte el.

Az elmúlt több mint másfél évtized tisztségviselői közül ki kell még emelni Lengyák Brigittát, aki tizenöt éven keresztül látta el lelkiismeretesen a pénztárosi feladatokat és Németh Istvánt a csoport titkárát komoly szervező munkájáért. Jómagam hat éve vezetem a helyi csoportot.

A rendezvények azon túl, hogy igényesek, láthatóan költségigényesek is. Milyen források állnak a rendelkezésükre?

– A forrásink sajnos meglehetősen korlátozottak. Önkormányzati és a KÉSZ központi támogatásából, továbbá saját erőnkből oldjuk meg a programok finanszírozását. Mivel ezek meglehetősen korlátozottak, sok-sok munkával pótoljuk a forráshiányt.

Nemrég számoltunk be a „Matrica” Múzeumban megnyílt kiállításukról. Említene még néhány területet, mivel a KÉSZ foglalkozik?

– Városi megemlékezéseket, könyvbemutatókat, családi programokat szervezünk, hagyományőrző alkalmaink vannak. Minden programunkon arra törekszünk, hogy az évezredes keresztény, magyar értékrend, kultúra alapvető fontosságára irányítsuk a figyelmet.

Ennyi mindent csak főállásúaktól várhatnánk el, de úgy tudjuk, hogy a KÉSZ aktivistái mindezt a munka mellett végzik.

– Igen, így van. A manapság amúgy is kevés szabadidőnket áldozzuk fel a cél érdekében. A családtól raboljuk el ezt az időt, amelyért aztán a családi programokkal kárpótoljuk őket valamelyest.

Ha már szóba kerültek a tagok, a felsorolt tevékenységekhez kell egy csapat. Mi az ami összefogja őket?

– A keresztény, keresztyén hit, a tenni akarás és a reménység egy boldogabb jövőben.

A civil szervezetek nagy gondja az utánpótlás. Mennyire vesznek részt a fiatalabb korosztályok a tevékenységekben?

– Hála Istennek, szép számmal vannak fiatal tagjaink. Az egyik legfontosabb teendőnknek tartom a fiatalok megszólítását, bevonását a munkába, a programokon való részvételbe.

Hogyan sikerült az idei esztendő?

– Az év első felében nagyon sok programot szerveztünk. Akik részesei voltak, nem bánták meg eljöttek. A visszajelzések alapján mondhatom élményekkel új nézőpontokkal, jövőbe mutató reménységgel gazdagodhattak.

Hogyan ítéli meg, mi volt az eddigi évek legsikeresebb programja?

– Öt évvel ezelőtt Százhalombatta adott otthont a KÉSZ tavaszi küldöttgyűlésének, amelyre az ország minden részéből és a határon túlról jöttek a résztvevők. Nyolcvanan látogattak el városunkba. A hivatalos programok után sikerült Százhalombatta nevezetességeit megmutatnunk. Nagyon jó hangulatban telt el a hétvége, amelyet itt töltöttek. Azóta is emlegetik a százhalombattai küldöttgyűlést.

Csak hallomásból tudunk róla, tehát Ön megerősítené a hírt, hogy a KÉSZ országos szervezetének vezetői közé választották?

– Igen Veszprémben a KÉSZ tavaszi küldöttgyűlésén egyhangúlag megválasztottak az elnökség tagjává. Ez nagy megtiszteltetést és további feladatokat jelent a számomra.

A KÉSZ országos szinten karakteresebb megjelenést tervez. Rendszeresen nyilatkozunk, állást foglalunk az általunk kiemelten fontosnak tartott témákban. Legutóbb az „Előre a tiszta forráshoz” címmel tettük közzé pünkösdi üzenetünket. Az idei évben ez a hatodik állásfoglalásunk volt.

Az egyesület által 2017-ben létrehozott KÁMME (Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért) alapítvány az idei évben tervbe vette a Kárpát-medencei keresztény alkotóművészek feltérképezését, egy meghívásos alapon szervezett alkotótábor lebonyolítását, valamint az elkészült művekből egy kiállítás megszervezését. Szintén e vonulatba tartozik egy rövidesen elindítandó Kárpát-medencei fotópályázat: itt két fő motívum mentén várjuk majd a pályamunkákat: egyfelől a Csíksomlyó búcsúhoz és pápalátogatáshoz kapcsolódóan, másfelől a Kárpát-medencei magyar keresztény értékek bemutatásához. Folytatjuk a határon túli magyar keresztény szervezetekkel való kapcsolatok szorosabbra fűzését.

Szeptemberben kerül sor a KÉSZ-kongresszusra az Országház Felsőházi termében. A rendezvény címe: „Mert nem csak magadnak születtél” – Jövőnk a múlt tükrében, 30 éves a KÉSZ. Ugyanis az idén ünnepeljük egyesületünk 30 éves fennállását. Ezek csupán a kiemelt feladatok. Egy Kárpát Medencére kiterjedő szervezet működtetése sok egyéb feladattal is jár, amelyeknek részletezésére itt nincs lehetőség.