A latin táncok szerelmese

Szegedinácz Anna

A „táncos lábú” szomszéd kislány, Auer Csenge táncórákra jár, már régen tudom, de hogy milyen csodálatosan táncol, a szülők által megmutatott video­felvételen láthattam meg talán két esztendővel ezelőtt. Mióta élnek az Óvárosban és hogyan került Csenge a latin táncok közelébe édesanyjától – Kassai Virágtól – kérdeztem meg:

– 2007 március 31-én költöztünk az Óvárosba férjemmel, Auer Gáborral és két gyermekünkkel. Csenge 6,5 éves volt akkor, Szemere pedig csak másfél. Csenge nagyon mozgékony kislány volt, már 6 hónaposan felállt, 10 hónaposan pedig már szaladt, önállóan közlekedett. Másfél évesen biciklizett, két évesen görizett.

A Barátság Művelődési Házban láttunk egy hirdetést, fittnessre lehetett jelentkezni. Csenge még csak hároméves volt, a felvétel négyéveseknek szólt, mozgékonysága miatt mégis felvették. Farkas Noémi és Illés Tibor voltak a tanítói. Mellette még focizni is járt.Oda járt három évig. Négy éves kora óta versenyzett, a hat év alattiak között „kétszeres magyar bajnok” lett. Utána Milovics Mónikánál tanult két-három esztendeig ugyanúgy fittness műfajban. A nyolcévesek között harmadik helyezést ért el egy országos versenyen.

Mivel Móni abbahagyta az edzősködést, Südi Iringó táncstúdiójában tanult tovább. Itt kezdett el modern balettel és latin táncokkal ismerkedni.
Csenge nagyon szeretett versenyezni, ezért 2010 nyarán átmentünk Érdre – Mantovay Wiktóriához, aki már latin versenytáncokra készítette fel – párban a tanítványait.

– Csenge! Itthon melyik általános iskolában tanultál közben és hová jársz most középiskolába?

– Az Eötvös Lóránd Általános Iskolában tanultam, utána az Arany János Általános Iskola és Gimnázium tanulója lettem. Az idén fogok érettségizni, az öt éves angol nyelvű előkészítős osztályban.

– Miért választottad végül a latin táncokat?

– Szerettem a standard és latin táncokat is, de a partnerem a latin mellett maradt, így, mert nem akartam partnert váltani. A latinnál maradtunk 2011 után. 2013 októberében lettünk „csak latinosok”.

Kezdetben egy évig kizárólag tánciskolában versenyeztünk, majd 2012 októberében lettünk versenykönyves „D” osztályos páros versenyzők. Ezek klubközi, területi és országos versenyek voltak. A versenyeken pontokat lehetett gyűjteni, úgy lehetett felsőbb kategóriába, osztályba kerülni. Dobogós, dobogó közeli helyezéseket értünk el. A versenyeredmények alapján kerültünk fel a „C” osztályba. A „D” osztályban négy tánc van – mind standard, mind latin műfajban – szamba, cha-cha-cha, rumba és jive. A „C”-ben öt – az előzők kiegészülnek a paso-doble tánccal – és már csak latin versenyszámokban indultunk.

– Hogyan fér össze életedben a versenyekre készülés és a tanulás?

– Másfél éve magántanuló lettem, ez azt jelenti, hogy az edzések miatt nem kell bejárnom az órákra, viszont félévente vizsgát kell tennem minden tantárgyból. Azért lettem magántanuló, mert a partnerem Túrkevén él – Jász Nagykun Szolnok megyében – ahová hetente kétszer járok le edzésre, ő pedig heti két alkalommal Pesten próbál velem.

– Mennyi energiát vesz el tőled a versenytáncolás, marad-e szabadidőd a korosztályodra jellemző kikapcsolódásra, szórakozásra?

– Szabadidőm nagyon kevés marad, azt tanulással, a családommal töltöm leginkább. Talán két alkalom marad a barátoknak, laza kikapcsolódásra.

– Milyen versenyre készültök most?

– Egy területi és egy magyar bajnokságra készülünk márciusban.

– Hobbiszinten marad-e életedben a tánc vagy tervezed, hogy később, mint oktató ez lesz életed hivatása?

– Most a saját fejlődésemre koncentrálok, de nem zárom ki annak lehetőségét sem, hogy egyszer oktatni is fogok.

– Mit tervezel érettségi után?

– A rendezvényszervezés, fotózás, sminkelés, divat világa, a marketing is érdekel, minden, ami kreativitást igényel.