A Lourdes-i grotta Ercsiben
Szili Istvánné
A keresztény világban mindenütt vannak kápolnák a templomokon kívül is, melyek fogadalomból, nagy veszélyek elmúltával, temetkezési helyül, szentek tiszteletére vagy kisebb hívő közösség számára épültek. Az 1746-os Cannonica Visitatio említi az ercsi temetőben az egykori segítő Szent Rozália kápolnát, amelynek helyét a megtalált sírkövek után a Mártírok és Vízvári utca közötti részre gondoljuk, de lehetett már az Öregtemetőben – Csokonai utca két oldalán – is.
Mint tudjuk, a Kápolnai dombon és az alatta lévő Mária forrás helyén alakult ki Ercsiben a kegyhely a gyógyító forrás erejének hatására. Mészáros Lukács ercsi földműves egy ilyen gyógyulás után Mária képet vásárolt fogadalomból, valószínű lengyel földről érkező szerzetesektől, kereskedőktől. Ez a kép egy ottani fára került.
A helyi legenda szerint ha a Duna túlsó oldalára vitték favágó munkájuk révén, a kép másnapra ismét visszakerült. Féltették tehát, óvták, mert egyre többen akarták látni, ezért kérték a Szapáry családot egy egyszerű fakápolna megépítésére a forrás felett a Felsőszőlőknél, a Bosztonban. Ez megtörtént az 1780-as években és ezután még nagyobb lett a látogatottság a Dunajárók, a zarándokok, a gyógyulni vágyók részéről.
Zsivkovics Lőrinc budai bosnyák ferencesrendi szerzetes, aki 1752-től 62-ig pasztorált Ercsiben, több mint 40 súlyos beteg név szerinti gyógyulását írta le. Ezt a felsorolást idéztük a Rácok Ercsiben című könyv 98. oldalán. Az 1820-as évekre ez a kápolna már erősen megrongálódott, így amikor br. Lilien József elhunyt, felesége gr. Szapáry Julianna – a templomépítő III. Szapáry Péter lánya – teljesen lebontatta /nem szakadt le a partfallal!/ és újat építtetett a család temetkezési helyéül, továbbra is fontosnak tartva kegyhely szerepét.
A Mária kegykép az új templom építésével 1781 után a templomba került. A család készíttetett egy másolatot Falkoner Józseffel és ez a Mária kép volt a háborút követő évekig a kápolnában. Ez az Illír-Rác Madonna kép, melynek külön története van, mert nem másolat lett, hanem egy teljesen önálló ábrázolás, bizánci díszítéssel tipikus helyi arcvonásokkal. Most mindkettő a templomban van. Jelenleg a kápolnában tényleg egy másolat van, melyet az első képről helyi festő készített.
1831-ben Szapáry Julianna is férje mellé került, 1871-ben pedig unokájuk, br. Eötvös József is. Az addig Mária kápolnát ettől kezdve kezdték Szapáry-Eötvös kápolnának nevezni, akik nevükkel fémjelezve megsokszorozták a zarándokok számát is.
1879-ben megépült közadakozásból az impozáns obeliszk, és a kegyhely teljes kialakítása érdekében a Lourdes-i kiskápolna, barlang, grotta, mert Ercsibe is eljutott a Mária tisztelet révén Szent Bernadett Mária-jelenéseinek híre.
A franciaországi Lourdes-ban 1858. február 11 és július 16 között 18 alkalommal jelent meg Soubirous Bernadettnek a Szeplőtelen Szűz. A hit szerint ezek a jelenések irányították rá az emberiség figyelmét a betegekre, szenvedőkre, az Eucharisztia jelentőségére. Ez a nap lett – február 11. – a betegek világnapja. Az IML női szerzetesrend Ercsibe való megjelenésével és a mindenkori plébánosok szervezésével csodálatos búcsúk voltak augusztus 15-én, Mária mennybemenetelének napján, zarándokok százaival. A legemlékezetesebb az 1938-as volt a budapesti Eucharisztikus Világkongresszus évében, amikor fáklyás felvonulással mentek a kápolnához és népes küldöttség vett részt a pesti rendezvényen is.
A háború hatalmas károkat okozott, de a búcsújárás nem szünetelt sőt, az 1950-es években reneszánszát élte. A csodálatos templomi misztériumjátékok – pénteken a helyieknek, szombaton a búcsúsoknak – gyakori témája volt a Lourdes-i jelenés. Vashegyi Irénke (Babi) Mária szerepében, Pillinger Elvira pedig mint Bernadett.
Szentképek emlékeznek az 1958. augusztus 15-i jubileumi előadásról. Az 1960-as évekig még berendezve, ráccsal ellátva állt az obeliszk alatt ez a kis kápolna. Erre a rácsra a zarándokok sok virágot, gyertyát tettek, régebben pedig mankókat, hajfonatokat, votiv tárgyakat hálából, gyógyulásuk bizonyítékaként. Az ezt követő évtizedek elképesztő rombolását és pusztítását már mindannyian láthattuk. A szobrok a templomba kerültek, üres lett a kis barlang.
Ercsi vezetőinek kezdeményezésére 1983-ban egy nagy körzeti összefogás eredményeként megújult a kápolna és környéke. Gyárak, üzemek, tsz-ek, honvédség és a megye segítségével újjávarázsolták a kápolnát és az obeliszket, de a grottát nem. Debreczeni László plébános atya pap testvérével, Miklós atyával gyönyörű misét celebrált, több autóbusz vitte ki az ercsieket. Sajnos még több mise kellett volna, legalább Mária ünnepeken, mert elvesztette funkcióját, ismét pusztulásnak indult. Nem volt megoldott a védelme sem.
2016-ban több évtizedes álmunk valósult meg, amikor a Fejér Megyei Hírlap kezdeményezésére, a magyar állam adta lehetőséggel élve a Forster Központ kivitelezésében valósult meg a műemlékegyüttes helyreállítása, amely számunkra “nemzeti kegyhely”. Legnagyobb örömünkre a Lourdes-i kis grotta is elkészült, sajnos azóta sincs berendezve, ami pedig helyi feladat. Bár a püspöki egyetértés megvolt, az elmúlt évek plébánosi ellenállása nem hozott előrelépést. Március 15 óta viszont új plébánosunk, Szeleczky Csaba atya örömmel üdvözölte a grotta berendezésének szándékát, mert csak a védőrács elkészítése szükséges, az viszont sokba kerül. A horvát önkormányzat, a Zorica egyesület – ők tartják rendben a Kápolnai úti (1804) kőkeresztet is – és helyi alapítvány segítségével ez megvalósítható lesz.
Kérjük viszont ezúton minden helyi értéket tisztelő családot, hogy elődeink emlékére, a kegyhely szebbé tételére lehetőségük szerint adományozzanak, hogy ezzel a kültéri imahellyel bővülve – mely más kegyhelyen természetes – szebb és vonzóbb legyen a kápolna és környéke. Rengetegen megfordulnak itt kirándulók, zarándokok, horgászok, vadászok, túrázók. A kápolna zárva van. Legyen egy imádkozási lehetőség végre Isten szabad ege alatt mindannyiunk örömére.
