Tavaszköszöntő Gorsiumban

Balpataki Katalin

A zömében régészeti leletek alapú hagyományőrzés napjainkban reneszánszát éli. A hagyományőrzőknek köszönhetjük, hogy megismerhetjük a régmúlt korok mindennapjait, ünnepeit, életmódját. Ennek egyik színhelye a Tác melletti római kori település, Gorsium, ahol évtizedek óta megrendezik a Floralia tavaszköszöntő ünnepet, amire idén április 27-28-án került sor.

A Székesfehérvártól mintegy tíz kilométerre fekvő Tác melletti Gorsium a késő római korban Pannónia egyik legnagyobb települése volt, melynek lakói római polgárjoggal rendelkeztek.

A terület az ókorban közlekedési és stratégiai csomópont volt, az akkor még hajózható Sárvíz partján. Gorsium az időszámításunk szerinti 50-es években katonai táborként jött létre. Várossá építése 103-tól kezdődött, amikor Traianus császár Alsó-Pannonia provincia tartománygyűlésének székhelyéül jelölte ki. A 2. század közepétől a 4. század végéig – több barbár támadást, dúlást és polgárháborút leszámítva – virágkorát élte és falai között több császár is megfordult. Fénykorában területe elérte a 400 hektárt és rendelkezett minden olyan építménnyel – templomok, csarnokok, húszezer fős amfiteátrum stb. – amelyek Rómában is megtalálhatóak voltak.

A 4. század végén a provinciában megromlott közbiztonság hatására a város területe egyre szűkült, de folyamatosan lakott volt. Végleges pusztulása a török-korban kezdődött, majd a későbbi századokban az egykori épületeket kőbányaként hasznosították.
Régészeti lelőhelyként 1866-ban említik először, de az első ásatásokra csak 1934-ben kerül sor. Rendszeres feltárása 1958-tól indult meg Fitz Jenő vezetésével és 1962-ben vált látogathatóvá a Gorsium Régészeti Park és Szabadtéri Múzeum megalapításával.

Jelenleg az egykori virágzó város mintegy 200 hektárnyi területe van feltárva és rekonstruálva, mely évről évre nagyobb élményt nyújt a látogatóknak. Az itt rendezett programok közül a legnagyobb a Floralia ünnepség, mely valóban időutazás a látogatók számára.

Az április 27-28-án rendezett Floralia az idén is Septimus Severus császár 202-ben tett látogatásának állított emléket, összekötve a tavaszköszöntő ünneppel. A program a császár bevonulásával, bemutatásával, köszöntésével, Pannónia tartomány és Gorsium előkelőinek fogadásával és a császári ajándékok átadásával kezdődött. A fogadóünnepség után került sor a római korban gyakorta megrendezett gladiátorjátékokra melyet kocsiverseny és légiós alaki bemutató követett. Az eseménydús délelőttöt színi előadás zárta, majd koradélután a rómaiak a barbárokkal való csatajeleneteit láthattuk. A természet újjáéledéséért Flora istennőnek áldozatot mutattak be, melyet ismét gladiátorküzdelem követett.

Mindezek mellett volt tárlatvezetés, múzeumpedagógiai utca a gyermekek számára régészhomokozóval, kézműves foglalkozások, ahol nagy sikere volt a választott isten oltárának elkészítésének lehetősége. Megismerhettük az ókori kovácsmesterség és a pénzverés menetét, fortélyait és a hajóépítés mesterségének menetét is.

A hagyományőrzők táboraiban a római, kelta, germán tábori élettel, öltözettel, étellel, fegyver- és hadigép használattal, a légiós- és gladiátorképzéssel ismerkedhettünk meg.

Mindeközben egész nap járőröző római katonákba, lázongó keltákba, sétáló római kori hölgyekbe, urakba, gyerekekbe botlottunk, mely miatt tényleg az ókorban érezhettük magunkat.

Kiegészítő programként a látogatóközpontban ekkor nyílt meg a Kínát egyesítő első császár Csin Si Huang-ti halhatatlan őreinek, az agyagkatona replika kiállítás is, ahol mintegy ötven anyag- és mérethű agyagkatonát és két lovat láthatunk, és emellett megismerhetjük a kínai császárság korát, az agyaghadsereg történetét is.

A program belépője rendkívül pénztárcabarát volt és a vásározók száma sem volt zavaró. A helyszín megközelítését külön buszjárat és lovaskocsi szolgáltatás segítette, elegendő és megfelelő parkolóhely is rendelkezésre állt.

Ha nem is minden évben, de időről-időre érdemes látogatást tenni Gorsiumban, mert tényleg maradandó élményt nyújt.