Helytörténeti mesehét a könyvtárban

László Anikó

Második alkalommal tartottak helytörténeti mesehetet a Hamvas Béla ­Városi Könyvtárban. Tavaly NKA pályázat tette lehetővé, idén a Százhalombattai Könyvtárért Alapítvány támogatásával valósult meg az egyhetes, napközis tábor.

A Lehoczki Zsuzsanna helytörténész által szervezett és vezetett program célja, hogy játékos formában megismertesse a gyerekekkel a várost, ahol élünk, annak múltját – őskortól, római kortól a nagyszülők életén át a közelmúltig – mindezt a régészet és a néprajz eredményeinek felhasználásával. Az idén a könyvtár két munkatársa: Kissné Vajda Zsuzsa és Kiss Adrienn segítették a szakmai munkát.

Az idei 12 mesehetes gyerek között 3 testvérpárt is találhattunk. Kátya és Zselyke családja nem régóta él Százhalombattán, de már tudták, hogyan került a város nevébe a „százhalom” szó, hogy rómaiak éltek itt, és hogy sok régészeti felfedezés kötődik a területhez. A mesehéten azt is megtudhatták, hogyan alakult ki a mai település. Egyiküknek az őskort megidéző és a régészetet illusztráló játék tetszett a legjobban, ami tulajdonképpen egy „porkaka” – ahogy Kátya fogalmazott –, amiből dinoszaurusz maradványokat lehetett kivésni. Testvére, Zselyke a szerb templomra csodálkozott rá. Anyukájuk elmondta, hogy a lányok már régóta szerettek volna részt venni könyvtári mesehéten, de most először jött össze, hogy az időpont is megfelelt.

Egy másik testvérpár – Bence és Ádám – 4 éve költözött Százhalombattára. Amikor a szüleik úgy döntöttek, hogy hazatelepülnek Ausztriából, ráböktek a térképen egy városra – mesélte anyukájuk. Azóta a fiúk rendszeres könyvtárlátogatók, tavaly és az idén is részt vettek a Régészeti Park táborában, keresik a kapcsolatot a várossal. Bencét egyébként is foglalkoztatja a történelem, azon belül a helytörténet. Egyiküknek az ősember-hűtőmágnes elkészítése tetszett, mert az könnyű volt, másikuk inkább a római sisakot élvezte, bár azt nehezebb volt megrajzolni.

A harmadik testvérpár családja csak néhány hónappal a mesehét előtt költözött Angliából Százhalombattára. Benedict és Dávid számára anyukájuk találta ki, hogy biztosan jó lesz a srácoknak a légkondicionált könyvtárban vakációzni, míg neki dolgoznia kell. Tény, hogy bármilyen tematikát is állítanak fel a mesehét szervezői, pontosan tudják, hogy a szülőknek az a legfontosabb, hogy jó helyen tudják a gyerekeiket a szünidőben. Ez meg is valósul, hiszen minden gyerek élményekkel, új ismeretekkel és ismerősökkel gazdagodva kerül ki az együtt töltött napok végén. Beni és Dávid számára a Summerfestre érkezett mesejurta és annak mesélője, Illyés-Ser Gergely volt a legnagyobb élmény. Talán épp azért, mert az kicsit kívül esett a mesehét eredeti tematikáján, meglepetés volt számukra.

Emma és Kata ugyan nem testvérek, de évek óta együtt járnak vissza a különböző könyvtári mesehetekre. Katáék is pár éve érkeztek a városba, és el is látogattak a helyi múzeumba. Belépve tudták meg, hogy nem matricákat, hanem a település történelmével kapcsolatos tárgyakat találnak a falak között. Arra a kérdésre, miért jöttek el az idén is, a lányok azt felelték, hogy már tavaly is jól érezték magukat és egy csomó érdekességet megtudtak. Emma kedvence a római kor volt és az, amikor a korról szóló könyvek közül ki kellett választani a számára legszimpatikusabbat, és azt bemutatni. Ez a könyv a Mi micsoda? sorozatból Az ókori Róma volt. Katának ugyancsak ehhez a korhoz kapcsolódott a kedvenc elfoglaltsága: az igencsak látványos „galacsin mozaik” készítés.

Az ilyen összetett programok során mindenki talál valami meglepőt, valami kedvencet. Lehet, hogy az teszi boldoggá, hogy vághat, ragaszthat, alkothat, másoknak a közelmúlt használati tárgyainak megismerése a legérdekesebb. Egyiküknek az őskor, a másiknak inkább a római kor az izgalmasabb.
Fontos visszajelzés az egész mesehétre vonatkozóan, hogy a gyerekek úgy találták, jó volt az arány a tevékeny és a pihenő idő között, a foglalkozások és előadások között maradt kellő idejük barátkozni, játszani, kiélvezni a könyvtár lehetőségeit.