Kalendárium bemutató a közösségi házban

Szegedinácz Anna

Nagyszerű beszélgetések, előadások helyszíne volt 2020. január 30-ának estéje az Óvárosi Zenálkó Etel Közösségi Házban. A találkozó oka a Hírhalom Kulturális Közösségi Egyesület által elkészített 2020-as Százhalom Kalendárium bemutatója volt.

Átlapozva a kiadvány tartalmát, egy újabb sikeresnek ígérkező kötetet vehetünk a kezünkbe. Igen értékes írásokat találunk benne a város múltjából, Balpataki Katalin történész és Czifrik Katalin újságíró tollából.
Nem volt tanulság nélküli találkozni a „Népszavában” rólunk 1953-ban megjelenő cikkel, amikoris hat éves gyermek voltam. Valószínű „szemüveges” lehetett a cikk írója, mert nem ugyanolyannak láttuk az akkori Battát, mi ketten. (Elárulom. Volt szerencsém korábban kezembe venni és elolvasni a kötetet, ezért véleményem is van, melyet már nem kell véka alá rejtenem).

A Kéri család életünk része volt. Hihetetlen élmény volt találkozni azzal a sok emlékkel, melyet Németh Istvánnak sikerült elmeséltetni Kéri Imrével, családjáról, a faluról, ahol együtt éltünk.
Jó, hogy Németh István mesélőkedvét végre nem rejti véka alá. Szívesen találkoznék írásaival a Százhalom újság hasábjain is. Jankovits Mártát jól ismerjük, örültünk az új történetének.

A kötet végén található Gróf Apponyi Albert két írása, mely így kezdődik: „Nem akarom itt a békeszerződéseket tartalmukra nézve bírálat tárgyává tenni, csupán a létrejöttüknél lejátszódott külső körülményeket akarom elmondani”. Aki tehát ismerni akarja a hazánkat kisemmiző, megcsonkító trianoni békediktátum körülményeit, annak ismernie kell ezt az írást.

A kötetet a bemutatón kedvezményes áron lehetett megvásárolni.

A találkozó másik fontos célja az írások készítőinek, beszélgetőpartnereinek bemutatása, megismerése volt.

A program az érdi Zeneiskola tanárainak Beethoven koncertjével indult, amely kellő zenei aláfestést adott a beszélgetésekhez.

Balpataki Katalin, a „Matrica” Múzeum történésze várostörténeti sorozatában eljutott az 1990-es évekig, a rendszerváltás időszakáig. A történész tudásával és szemével mutatja be írásában azt az időszakot, melyre már a 20-30 évesek is emlékezhetnek. Őt Tóth Ernő szólította az emelvényre és tette fel kérdéseit.

Tóth Ernő másodszor a ma már 90 éves Kéri Imrét kérte az emelvényre, a Kéri család történetének szerzőjével, Németh Istvánnal együtt. (Édesapja, Kéri Gyula a falu főjegyzője volt 1917-1944-ig). Imre emlékezetében megelevenedett a kor, annak eseményei, fontos szereplői, akiket ő ismert. Olyan történetek is elhangzottak, melyek bár az írásból kimaradtak, értékes egyházi vezetők gondolkodásáról, cselekedeteiről adtak emlékképet. Jó volt hallgatni Imrét. Megelevenedett a múlt, amelyben éltünk.

Várostörténetünk alkotója már Szekeres József, nyugalmazott városvezetőnk. Az ő idejében született meg a fiatal város, ma sokak otthona, remélhetően „hazája”, ahová tartozni akar. A városépítés és a két hatalmas üzem története már a szemünk előtt játszódott le. Szekeres József ennek egyik legfontosabb alakítója volt. Az építőt, majd a városfenntartót is emberközelségbe hozta Czifrik Katalin, aki mint egy történész feljegyezte és leírta mindazt, amit nekünk Szekeres József erről el akart mesélni. A közvetlen beszélgetésben pedig, olyan történetek hangzottak el, melyek bár a múlt, lehet már legendák, de városunk történetének emlékeihez tartoznak.

Az est utolsó előadója dr. Kubassek János történész volt. Lendületes, magával sodró előadásában bemutatta azoknak a legkiválóbb magyar szakembereknek – geológusok, történészek, társadalomtudósok, néprajzosok – tudományos kutatási eredményeit, melyek dokumentációját a trianoni béketárgyalások előkészítéséhez szántak. Részletesen beszélt azokról a körülményekről, eseményekről, amelyek a béketárgyalások alatt a magyar delegációval történtek, és a békediktátum belátható következményeiről is.

Mindezek után családias hangulatban beszélgethetett az előadókkal, kérdezhetett tőlük a közönség és meg lehetett vásárolni az idei esztendő remekbe sikerült kalendáriumát.