Megjelent a Százhalom Kalendárium 2022

• Naptár
• Fejezetek a város múltjából: Pannónia-puszta – Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület története
• Márton Béla, Százhalombatta festője
• Bacs Lajosné: Kézen fogva vezetett az élet (részlet)
• Olvasnivaló: Rácz Laci igaz történetei – B. Fazekas Olga: Örökkönörökké…
• Kirekesztett lelkek: Trianonról 100 év után
• Történelmi melléklet: Százhalombatta középkori története

A tartalomból:

A Pannónia-puszta
Százhalombatta egyik legváltozatosabb településképpel rendelkező városrésze az egykori Pannónia-puszta területe. Egyaránt megtalálható itt a lakótelepi-, a családi- és társasházi övezet, és természeti környezete is lenyűgöző.
Lakott történelme csupán kétszáz évre nyúlik vissza. Azonban az Árpád-korban ezen a területen feküdt a rövid életű és kis lakosságszámú Zékely település és megemlítendő még, hogy az írott források szerint egy jelentős mamutcsontot találtak itt az 1940-es években, melyet akkor a székesfehérvári múzeumba szállítottak.
A területen az 1793-ban készült I. katonai felmérésen már épületeket láthatunk, amely magja volt a későbbi birtok központjának, a ma a „Matrica” Múzeumnak helyet adó kúria épületének. A birtok növekedését a későbbi katonai felmérések is jól dokumentálják. Az épületek száma egyre több volt és egyre nagyobb területet foglaltak el.

A százhalombattai Önkéntes Tűzoltó Egyesület rövid története
Százhalombattán a Sánc-legyen 1963-ban történt hitelesítő ásatás során egy helyenként átégett felületen elszenesedett gerendák feküdtek – egy leégett ház maradványa a bronzkorból. A következő szinten egy kelta égetőkemence került elő – fontos használati tárgy a cserépedény. A tűz és az agyag találkozása évezredekig fennmaradó anyagot hoz létre.
A Duna-parton a korábbi római tábor még facölöpökből épült. Tűz pusztította el, talán ellenséges betörés során.
A községben jellemző volt az épületek náddal való fedése. Az építkezéshez sok faanyagot használtak. Az istállók, ólak, terménytárolók fából készültek és nem alkalmazták a faanyag lángmentesítését, villámhárítót sem építettek. Az udvarokba, szérűskertekbe behordott szalma, takarmány is növelte a tűzveszélyt. Ennek ellenére sem emlékeznek az idős emberek sem nagyobb tüzekre.
1775-ben a bicskei járásban összeírták a „tűz ellen való szerszámokat”. Ebben az időben a község Batta néven szerepel és még Fejér megyéhez tartozott, nem Pest megyéhez, mint ma. Az alant következő táblázatban szemügyre vehetjük községünk felszereltségét. A táblázatból kitűnik, hogy a jobban felszerelt községek közé tartozott.

Márton Béla, Százhalombatta festője
Majdnem hatvan éves 1972-ben, amikor testvéröccse, a Szekszárdon élő Lux Sándor kezdeményezésére családegyesítés címen végleg Magyarországra települ. 1973-tól Szekszárdon él családjával. Egy Ungvárról Százhalombattára került család, közvetlenül Polgár György meghívására, néhány órára érkezik Százhalombattára.
A festői Óváros magával ragadja: a Duna, a löszfal, a „hegy”, az egy utcás falu, a kétnyelvű, két kultúrájú magyar-szerb családok, az udvarházak, a barlanglakások, a templomok, a téglagyár, a százhalmok, mind-mind megfesteni való, vonzó téma számára. Itt vásárol házat 1973-ban a „hegyoldalban”, ide, a Keve-közbe települ családjával és itt él 2007-ig.
1976 óta volt tagja a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának és a Képző- és Iparművészek Szövetségének.
Képeit forgalmazta a Zichy Mihály Galéria, a Képző és Iparművészeti Alkotóközösség.

A Kalendárium ára 1000 Ft,
kapható a Főtéri és Kodály sétányon található vietnami boltokban, valamint az óvárosi Cintia ABC-ben,
vagy keresse Szabó Gábor képviselőt:
szabogabor@mail.battanet.hu • 06 20 222-2930