A Hulladékkommandó Társadalmi Járőrszolgálat

Civil közösségek városunkban

Jankovits Márta

Sorozatunk újabb részeként a Hul­ladék­kommandó Társadalmi Járőrszolgálat tevékenységét ismerhetik meg olvasóink. Az idén tíz éve, hogy ilyenkor ősszel egy bejárás közben a Földvár felé vezető úton tűnt fel, hogy végig szemétkupacok csúfítják a környezetet. Azt, hogy ezután mi történt, Tápai Mónika, a kommandó elnöke mondja el.

– Civil szervezetünk az önkéntességre épül, amely 2008-ban alakult az Egylet égisze alatt. Jankovits Márta, a Faluvédő Egylet elnöke megkeresett tudva, hogy környezetvédelemmel foglalkozom és a SZÁKOM munkatársa vagyok. Most már közösen jártuk be Százhalombatta külső részeit, és ott született meg az ötlet. Valamit tenni kell, mert a szemétkupacok idővel csak növekedni fognak. A név Hulladékkommandó Társadalmi Járőrszolgálat lett. Az elhatározást tett követte, mégpedig egy hónapon belül. Megírtuk számos civil szervezetnek és a Polgármesteri Hivatalnak, hogy mit szeretnénk. A „Matrica” Múzeumban gyűltünk össze és megkötöttük az együttműködési megállapodásokat. Jankovits Márta a járőrszolgálat vezetésével engem bízott meg.

A szolgálat létrehozását követően ki kellett alakítani az alaptevékenységet, amely az illegális hulladékok feltérképezésére, azok felszámolására, majd az utóellenőrzésekre épült. Meg kellett keresni a partnereket beleértve a hatósági oldalt és a civil társadalom képviselőit is. 2008. december 17-én együttműködési megállapodás jött létre a Pest megyei Rendőr-főkapitányság, a százhalombattai polgárőrség, az önkormányzat által üzemeltetett közterület-felügyelet, a helyi médiumok, az iskolák és a helyi egyesületek, alapítványok képviselői között.

– Emlékeim szerint a fogadtatás nem volt egyértelmű. Többen úgy gondolták, hogy miért szedjék más után a szemetet, de többen voltak, akik jónak találták az ötletet. Te hogyan emlékszel erre?

– Igen, voltak ilyen vélemények is, de mi úgy gondoltuk, hogy szemétszedési akciókkal felhívjuk a figyelmet és példát mutatunk. Nem is arra készültünk, hogy folyamatosan mi szedjük fel a sok szemetet, amitől többen is tartottak, hanem szemléletformálással, előadásokkal, akciókkal, egyre több emberhez jutunk el. Ehhez minden lehető fórumot felhasználtunk, újságokat, televíziót. Még országos TV-műsorba is behívtak, annyira új volt még akkor egy ilyen civil szervezet léte. Nem volt egyszerű megszervezni a tagok toborzását, az arculat kialakítását.

A járőrszolgálat a következő évben (2009-ben) tagfelvételt hirdetett, amelyre több mint huszan jelentkeztek, s ezzel elkezdődhetett az érdemi munka. Megtervezésre került az egyesület logó­ja, amelyet a mai napig viselünk. A logót Ábrahám Mónika tervezte az egyesület számára. Azóta is ez a logó az egyesület jelképe, amely a formaruhánkon is látható. A későbbiekben támogatásokból sikerült jól láthatósági mellényeket beszerezni, amely szintén a mai napig szolgálja az önkéntesek munkáját.
Az alaptevékenységhez hozzátartozott a járőrözés, amely nemcsak demonstratív jelleggel, hanem rendkívül hatékony munkával folytatódott. Önkéntes járőreink megfelelő védőruházattal és eszközökkel a megtalált illegális hulladékokat átvizsgálva gyűjtötték be az elkövetőre vonatkozó bizonyítékokat. A bizonyítékok megtalálásakor a helyszín pontos rögzítése nagyon fontos volt, ezért kezdetben minden önkéntes a saját eszközét használta a felderítéskor.

Az első években több száz feljelentés született, amelyeket az önkormányzat szabálysértési osztálya vagy a rendőrség vizsgált, attól függően, hogy maga a cselekmény szabálysértés vagy bűncselekmény-e. Ez mindig a lerakott hulladék mennyiségétől és fajtájától függ.

A járőröző tevékenységünket kiegészítettük a különböző rejtett figyelésekkel, amelyeket a kritikusan fertőzött területeken hajtottuk és a mai napig hajtunk végre. Ez egy jól felépített, hatósággal együttműködő tevékenység, amely azt a célt szolgálja, hogy az elkövetőt lefüleljük. A tettenérés mindig hatásosabb, és bizonyíthatóbb, mint az illegális hulladékokban megtalált iratok alapján megtett feljelentés. Ilyenkor a járőrszolgálat feladata a figyelés, az elkövetés esetleges rögzítése, személyleírások megadása a rendőrségnek, de a legfontosabb az elkövető feltartóztatása a rendőrség kiérkezéséig. A feladat ellátásához pályázatok útján szereztünk be éjjellátó készüléket, fényképezőgépeket, zseblámpákat.

A preventív tevékenységnek számító járőrözést és rejtve figyelést kiegészítettük figyelemfelkeltő tisztítóakciók megszervezésével. Az első nagy létszámú hulladékmentesítő akciónk Százhalombattán volt. A Víz Világnapja alkalmából takarítottuk meg a vizes élőhelyeket szárazföldön és vízen. Ezt követte az Ipari Park területe, ahová nemcsak iskolás gyermekek, lakosság és a polgárőrség csatlakozott, hanem az ipari részen dolgozó kollektívák jó része is.

Sikerként megemlítendő a 6. számú főút mentén lévő úgynevezett „Almáskert” bekötő útjának gépi megtisztítása, amelyet már a Szákom Kft. végzett el. Ezt követően pedig sikerült sorompóval lezáratni a tulajdonosok hozzájárulásával a területet, így elkerülve az illegális hulladékok lerakásának további lehetőségét.

Egyre jobban erősödött a lakosságban a civil szervezet jelenléte, így a tisztítóakcióinkon egyre többen vettek részt. A 2010-ben induló Te SZedd! – Tiszta Magyarországért Mozgalom első százhalombattai koordinátora lett az egyesület, és a mai napig részt vesz a nagy ország kitakarításban.
A 2009-ben hatósági közös járőrözést folytattuk a közúti ellenőrzésekkel is. Bali Imre r.ftzls. segítségével kisgépjárművek ellenőrzését hajtottuk végre, remélve azt, hogy kiszűrjük a sitt- és egyéb hulladéklerakásokat. Ennek a hatása a későbbiekben érezhető volt, kevesebb lerakást észleltünk. Az évek során azt tapasztaltuk, hogy a lakosság hulladékkezelési szokásain változtatni kell. Ezt felismerve 2010-től megkezdtük a lakossági szemléletformálást, a környezettudatosságra való nevelést. A gyermekintézményekben folytatott nevelőmunkát a mai napig folytatjuk óvodákban, iskolákban, kisebb közösségeknek.

2011-ben megjelenhetett az első környezetvédelmi mesékből álló mesekönyvünk Óvd a Földet! címmel. A mesekönyv 41 db mesét tartalmaz, amelyet százhalombattai gyermekek illusztráltak.

– Egyetlen civil szervezet sem működhet támogatás nélkül, főleg egy olyan, amelyik ilyen hatalmas munkára vállalkozik. Mi történt a következő években?

– Ez bizony így van. Felmértük, hogy melyek azok a területek, ahol nem halogatható a szemét összegyűjtése. Tervet készítettünk és ehhez keretünk pályázati lehetőségeket. Többet meg is nyertünk, a Polgármesteri Hivatal vállalta az önrészt, mi pedig az ingyenes munkánkat ajánlottuk fel.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumból elnyert pályázati összegből megtisztítottuk az Erkel Ferenc körúti garázssor erdő felőli oldalát. A munka három hónapig tartott, 80 köbméternyi, azaz 16 tonna hulladéktól mentesíttettük a területet a lakosság bevonásával. A Szákom Kft-vel pedig több a környezetbe illő fákat ültettünk. A pályázat szigorú követelményeinek megfelelően ma is látható az a tábla, amelyen szerepelnek a tisztítóakcióban szereplők nevei.

A megtisztított terület utófigyelése volt a legnehezebb feladatunk. Mivel jó része magánterület, a térfigyelő-rendszer kiépítését nem tette lehetővé jogszabályi háttér, ezért az sokszori kérésünkre sem valósulhatott meg. A terület nemcsak köztisztaságilag, hanem közbiztonságilag is veszélyesnek tűnt, mert sokan a garázsokat lakóingatlanként használták. Ezen okok miatt kerekasztal beszélgetésre hívtuk az érintett feleket, hogy megoldást találjunk a környezet további szennyezése ellen, hiszen az életvitelszerűség számos további problémát generált. A tárgyalásokba bevontunk a tűzoltóságot, az ÁNTSZ-t, az önkormányzat építési hatóságát, a polgárőrséget, valamint a rendőrséget. Az ügy kapcsán évekkel később is csak azt tudtuk elérni, hogy az újra és újra keletkező hulladékmennyiségre a közszolgáltató konténert helyezett ki, amelyet rendszeresen ürít a mai napig.

Az egyesület munkája egyre szélesebb körben mozgatott meg embereket, szervezeteket. Az ÖKOTÁRS Alapítványtól elnyert összegből valamint a százhalombattai önkormányzattól kapott támogatásból közösségi zöldfelület kialakítását valósítottunk meg. Így a Csónakázó-tónál kiépítésre került az ivóvízkút, valamint 50 db őshonos cserje és 16 db őshonos fa beültetésére került sor, amelyben részt vettek a nyugdíjas klubok tagjai és a MOL Nyrt-nél működő szakszervezetek is.

Önkénteseink saját gyártású padokat, asztalokat valamint szemetes gyűjtőket készítettek, helyeztek ki. A szervezet munkáját a mai napig jelzi a tónál kihelyezett két tábla. Még ebben az évben az önkormányzat pályázaton elnyert száz komposztáló edényt, amelyet civil szervezetünk önkéntesei osztottak szét az arra igényt tartó százhalombattai lakosoknak.
2011-ben útjára indítottuk a Tiszta Százhalombatta! eseményt, amely két évig volt sikeres, ezt követően anyagi forrás hiánya miatt nem került megrendezésre. Az első évben jeles előadók tartottak környezetvédelmi témájú előadásokat, kiállítást, gyermekeknek tartottunk előadást, majd nagy városi tisztító akciót tartottunk, itt kiemelve a MOL Nyrt. dolgozóit, akik megtisztították a várost átszelő úgynevezett csőcsorda területét is.

2012-ben az ÖKOBATTA Alapítvány által kiírt pályázaton elnyert összegből az óvárosi Kossuth utcai játszótér padjait, asztalait csiszoltuk fel és festettük újra a közösségi felületet használó gyermekek szüleivel valamint a Magyar Vöröskereszt Hajléktalanokat Integráló Intézmény lakóival. Ezt követően a Faluvédő Egylettel közösen indítványoztuk a város képviselő-testületének, hogy a játszóteret Sirály Pihenő- és Játszóparknak nevezzék el. A mai napig ezen a néven ismerik a park használói.

Százhalombatta nyerte el a Virágos Magyarországért környezetszépítő verseny fődíját a városok kategóriájában. Civil szervezetünk fogadta az Entente Florare Europe nemzetközi zsűrijét az Óvárosban.
A 2012-es év mindannyiunk számára kimagasló volt, s ennek eredményeként Pest megye Önkormányzatának környezetvédelmi díját kaptuk meg.

Részt vettünk a Zoltán Hajó Emlékpark kialakításában is, amelyre a „Matrica” Múzeum kérésére segítettünk.

Annak érdekében, hogy minél több korosztályt megszólítsunk filmkészítő és szelektív hulladékból ruhakészítő pályázatokat írtunk ki. Mind a mai napig divatbemutatókat tartunk ezekből a ruhákból közösségi rendezvényeken, valamint a filmjeinket bemutatjuk óvodákban és iskolákban.

A Battai Napokon többször részt vettünk gyermekfoglalkozásainkkal, valamint többször indultunk sikeresen a halászléfőző versenyeken. Ez utóbbi csapatépítő jelleggel történt.

2013-ban Budafok-Nagytétény város képviselő-testületének kérésére kezdődött el ismételten egy átfogó járőröző munka, amely közel egy évig tartott.

– Öt év után elkövetkezett, hogy beláttuk, egyetlen civil szervezet nem képes ekkora feladatot ellátni, mert ebben az évben adta ki a Faluvédő Egylet minden hónapban a Százhalom Óvárosi Közösségi, Közéleti folyóiratát. Fő tevékenységének ezt választotta, valamit a falu hagyományainak őrzését. 2013-tól közös megegyezés alapján az egyesület kettévált. Mi történt ezután?

– Az évek előre haladásával több településen működő környezetvédelmi szervezetekkel működtünk együtt. Munkánk országos kiterjedésűvé vált. Ezért 2013-tól a Hulladékkommandó Társadalmi Járőrszolgálat kivált az Faluvédő Egyletből, és önállóan kezdett el működni. A tagság továbbra is engem választott meg a szervezet vezetőjének, Koszta Béláné Andreát helyettesnek. Fel kellett építenünk egy új szervezetet, amelyben nagyon sokan segítettek.

2015-ben Vecsés város önkormányzatának megkeresésére a saját mintákra megalakítottuk a vecsési Hulladékkommandót, akik egy év után már egyedül sikeresen kaptak el illegális hulladékelhelyezőket és a mai napig részt vesznek a helyi környezeti nevelésben.

A szervezet újraépítése kényszerpihenőre ítélte az önkénteseket. Az adminisztrációs tevékenységek a bejegyzés, az egyesület meglétének jogerőre emelkedése hosszú folyamat volt. Ezért csak 2015-től vált újból lehetőség, hogy a civil szervezet pályázzon. Addig sajnos a vésztartalékai is elfogytak.

Megszűntek a környezetvédelmi pályázatok Százhalombattán, így részben vállalkozók, a tagdíjak, valamint a felajánlott adó 1%-ból sikerült a fennmaradás. Vállalkozók támogatásával 2015-ben egy újabb, 46 környezetvédelmi mesét tartalmazó mesekönyvet adtunk ki Zöld jövő! címmel, amelyet szintén százhalombattai gyermekek illusztráltak.

Ugyanebben az évben 2015 októberében lakossági érdekképviseletet felvállalva megkezdődött a Százhalombattára tervezett gumipirolizáló megépítésének megakadályozása. Részt vettünk két lakossági fórumon, majd decemberben Dunaszerdahelyre utaztunk, hogy a létesülendő üzem technológiai részleteit megismerjük. Rejtett kamerás felvételt készítettünk az ottani lakossággal, amely a mai napig az egyik legtöbbet megnézett filmünk a Youtube-on. Miután személyes szakmai rossz tapasztalatunk volt az üzemről, úgy döntöttünk, hogy polgári engedetlenségig, akár élőláncos ellenállással mindent megteszünk annak érdekében, hogy az üzem megépülését megakadályozzuk.

Aláírásgyűjtésbe kezdtünk, s végül a százhalombattai Napos Oldal nevű civil szervezettel együtt 2016. január 8-ára megszerveztük a tüntetést, amelyre közel 2500 fő érkezett. Petíciót fogalmaztunk, amelyet a demonstráción felolvasva, a lakosság elfogadásával, több szervezet aláírásával juttattunk el Köztársasági Elnökhöz. Majd egyesületünk elnöke személyesen is elvitt a Parlament akkori alelnökéhez, dr. Hiller Istvánhoz.
Végül 2016. január 29-én bejelentésre került, hogy a gumipirolizáló üzem nem épül fel a városunkban.

A 2017 év már a határon túlra is átnyúlt. A hazai civil társadalmat képviselve Miniszterelnökségi Hivatal támogatásával kétszer is részt vettünk a Tiszta Kárpátalja! elnevezésű projektben. Ennek célja a hazai és a határon túl élő magyar civilek összefogása a környezet megóvása érdekében, kiemelten a Tisza szennyezésének megakadályozása.
Önkénteskedtünk a hazai legnagyobb tiszai tisztítóakción, a PET kupán, amelyet a jövőben is kiemelt figyelemmel kísérünk és segítjük.
A környezetvédelemhez kapcsolódó világnapokat 2010 óta minden évben megünnepeljünk, így a Föld Óráját, a Víz- és Föld Világnapját, a Környezetvédelmi Világnapot, valamint a hazai és nemzetközi nagy eseményeken részt veszünk.

Önkénteseink folyamatosan képzik magukat. 2017-ben a Klímabarát Települések Szövetsége által indított klímakoordinátori képzésen vettek többen részt, valamint az egyesület segítette a Pest megyei Klímastratégia kialakítását.

2018. májusától Ercsi Város Önkormányzatának felkérésére meghatározott ideig segítjük a településen lévő hatóság munkáját annak érdekében, hogy visszaszorítsuk az illegális hulladéklerakást. 2018-ban civil szervezetünk elnöke a Nemzetközi Természetfilm Fesztivál egyik különdíjasa lett, valamint elnyerte az Ozone Zöld-díj Zöld Aktivista címét, amelyet az Ozone Televízió és az ZöldUnio adományozott részére. A Hulladékkommandó Társadalmi Járőrszolgálat pedig a civil szervezetek és egyesületek kategóriájában elnyerte az Ozone Zöld-díj aranyérmét.

2018. októberétől civil szervezetünk tagja a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Hulladékelhagyás felszámolásáért és megelőzéséért munkacsoportnak, amely feladatul tűzte ki a közös, életszerű és gyakorlatias jogszabály-módosítási csomag kidolgozását. Ezzel érdemben veheti fel a harcot az illegális hulladékelhelyezőkkel szemben. Közös cselekvési és stratégiai terv kidolgozása történt együttműködve a kormányzati, államigazgatási, önkormányzati szervekkel.

*

Napjaink egyre égetőbb problémája a környezetvédelem! Még fontosabbá vált, hogy odafigyeljünk cselekedeteinkre és tisztába legyünk annak a környezetre gyakorolt hatásaira.