A kőfej titka
Hogyan született egy múzeumi installáció?
Takácsné Németh Gabriella, régész
„Matrica” Múzeum
A „Matrica” Múzeum állandó kiállításán, egy ablakmélyedésben, stilizált tölgyfa-törzsbe helyezve egy furcsa kőfejet láthatunk. Szokatlan megformálású arcnak tűnik, ha jobban szemügyre vesszük. A nemzetközi hírű régész-művészettörténész szakember, Szabó Miklós véleménye alapján ezt a mészkő-fejet a római kor előtt, a kelta időszakban alakította ki egy kőfaragó. A lapos, maszk-szerű arc, a csukott szemek, a vaskos ajkak feltehetőn egy elhunyt férfit ábrázolnak.
Az ókori szerzők szerint a kelták körében az emberi fejet nagy tiszteletben tartották. A legyőzött ellenség levágott fejét megőrizték, trófeaként bevitték a törzs központjába is. A fejeket kitűzték a tábor kapujára, avagy szentélyek bejáratára. A fej birtoklása jelenthette az ellenség erejének birtoklását is. A mai Franciaország területén ismerünk olyan kelta szentélyt, amelynek kőből épített kapujába koponyákat illesztettek. Ugyanakkor az irodalomban a levágott fej úgy is megjelent, mint amiből szent és jótékony energia árad, és ezért mélyen tisztelték.
Százhalombatta területén nincs tudomásunk kőből épített épületre a kelta időszakból, a Krisztus előtti IV–I. századból. A sokféle istenséget tisztelő kelta törzsek legszentebb fája a tölgyfa lehetett. A százhalombattai múzeum állandó kiállításán ezt a különleges leletet különleges módon szerettük volna bemutatni. Ezért született meg Lakatosné Pammer Gabriella restaurátor munkatársunk kezei között ez az öreg tölgyfa kiszáradt odvát idéző „tárolóhely”, installáció. Egy egyszerű erdei szentélyt álmodtunk meg, tölgyfák sűrűjében. A terület őshonos növényzetének meghatározó fái voltak a vaskorban a különböző fajtájú tölgyek. A kora vaskori halomsírmező Krisztus előtti VII–VI. században épített sírkamráinak is – és feltehetően a korabeli gerendaházaknak is – a tölgyfa volt a fő építőanyaga.
A tárgy találási helye is némileg homályba vész. Ez a faragott kőfej, pontosabban az eredetije valahol Téglagyár, a bronzkori-vaskori földvár környékén került elő. Ennek a kelták hitvilágához köthető szobrászati alkotásnak az eredeti példánya a Magyar Nemzeti Múzeum állandó régészeti kiállításán látható, Budapesten. Hogy miért, arra az a magyarázat, hogy az országos gyűjtőkörű Nemzeti Múzeum a kiemelkedő jelentőségű, ritka műtárgyakat az egész ország területéről magához kérheti, hogy a legtöbb érdeklődő által látogatott fővárosi helyszínen mutathassa be.
Ez a kőfej teljesen egyedi tárgy. Magyarország területéről egyedül Százhalombattáról került elő ilyen, a kelták vallásához kötődő szobrászati emlék.
