A kommunizmus áldozatainak emléknapján

Tóth Ernő

2001 óta február 25-e a kommunizmus áldozatainak emléknapja, annak emlékére, hogy a szovjet hatóságok 1947-ben ezen a napon tartóztatták le a kommunistákkal szembeni kiállása miatt, Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének helyi csoportja – rendhagyó módon – a közönség bevonásával előadott versekkel emlékezett a Szent István templomnál február 25-én. A megemlékezés a város vezetésből rész vettek Lukács Bernadett és Szabó Zoltán a FIDESZ KDNP és Szabó Gábor független önkormányzati képviselők.

– Ez az egész kommunista történet egy szörnyűség, aminek a következményeit ebben a régióban szinte mindenki viszi a hátán. Szeretném, ha ma este letennénk ezt a súlyos terhet. Ennek az lesz a módja, hogy együtt elmegyünk a Gulágra és ott letesszük. Ott most hideg tél van, nagy a hó. Mire kitavaszodik és elolvad a hó, eltűnik az egész rémálom. – Ezekkel a szavakkal kezdte a megemlékezést a KÉSZ vezetője.

Ezután a résztvevők a román és a szovjet gulágot idézték meg. A román Duna-deltában lévő fogolytábort Visky András „Júlia” című monodrámájának történetével, ahol a szerző kisgyermek korában hat testvérével és édesanyjával évekig raboskodott embertelen körülmények között. A szovjet Vorkutát pedig az ott raboskodó Sarig Sára két versével, a „Balladával” és a „Feltámadással”. A versszakok utolsó ismétlődő sorait a közönség kórusként olvasta fel hangosan, majd a kinyomtatott sorokat tartalmazó cédulákat egyenként a kopjafa tövében helyezték el, így szabadulva meg a kommunizmus gyilkos terhétől.

Ezután Tamási József atya idézte meg két besúgó paptársának bűneit és bűnhődését, majd imádságra hívta a megemlékezőket kérve Isten bocsánatát a bűnösöknek és áldását az áldozatoknak, mindannyiunknak.

Végül gyertyagyújtással és főhajtással tisztelegtek a résztvevők az áldozatok előtt.

A megemlékezést kezdetén a Himnusz, végén e Szózat és a Székely himnusz éneklésével keretezték be a megemlékezők.