Az állam módszeresen szűkíti az önkormányzatok mozgásterét

Advent van. Alig néhány hét választ el bennünket az év végétől. Az önkormányzatok intenzíven tervezik a jövő évet. Az elmúlt időszakról és az aktuális feladatokról kérdeztük Vezér Mihály polgármestert.

– A rendben, konfliktusok nélkül lezajló, június 9-i önkormányzati választás eredményeként létrejött és megkezdte működését a város új képviselő-testülete. Ezúton gratulálunk Önnek a polgármesteri pozíció elnyeréséhez, bízva abban, hogy elhivatottsága, tapasztalata és vezetői képességei révén továbbra is városunk fejlődését és közösségünk gyarapodását fogja szolgálni.
Hogyan látja az új testület összetételét? Milyen hatással lesz ez a város vezetésére és az önkormányzati döntések meghozatalára, hogy a testületben olyan tagok is vannak, akik eddig nem politizáltak?

– Köszönöm a méltató szavakat, dolgozni fogok azért, hogy megháláljam a bizalmat, aminek köszönhetően betölthetem a képviselői, és a polgármesteri tisztségeket.

A 11 fős képviselő-testületben 3 helyen történt változás, azonban az új képviselők is a százhalombattai kulturális és közélet aktív szereplői, akik közvetve eddig is a politikai közösség tagjai voltak. Úgy gondolom, hogy hamar fel fogják venni a ritmust, és ebben a Polgármesteri Hivatal munkatársai, és a rutinosabb képviselők is a segíteni fogják őket.

Szerintem minden adott ahhoz, hogy munkánkat a százhalombattaiak megelégedésére végezzük.

– Hogyan érinti a város működését és költségvetését az iparűzési adó többletelvonása? Milyen területeken érzékelhetik ezt leginkább a lakosok?

– Az állam módszeresen szűkíti az önkormányzatok mozgásterét, ennek egy újabb lépését figyelhetjük meg. Közgazdászként a számok ismerete nélkül konkrétumokat még nem mondhatok, és nem szeretnék találgatásokba bocsátkozni. Azonban annyit nyugodtan kijelenthetek, hogy bármilyen mértékű iparűzési adó elvonás rosszul érinti városunkat, figyelembe véve, hogy már így is nettó befizetők vagyunk, hiszen szolidaritási hozzájárulás címen évről évre egyre többet fizetünk be az állami költségvetésbe. Csak idén 3,5 milliárd forint elvonást róttak ki ránk.

– Mi a véleménye a szakorvosi rendelők központosításáról való lemondásról? Hogyan fog ez hatni a helyi egészségügyi ellátás színvonalára és elérhetőségére, és fejlesztésére?

– Még 2023-ban levelet kaptam az Országos Kórházi Főigazgatóságtól, amelyben a véleményemet kérték a szakrendelőnk állami átvételével kapcsolatban. Most is az az álláspontom, mint akkor: Személyes szívügyemnek tartom, hogy lehetőségeinkhez képest a legjobb egészségügyi szolgáltatást biztosítsuk városunk lakóinak. Szakorvosokat és háziorvosokat hozunk településünkre, ingyenes szűrővizsgálatokat nyújtunk gyermekeink számára, védőoltásokat biztosítunk, betegszállító autót tartunk fent, egészségügyi berendezéseket vásárolunk, Egészségnapokat szervezünk. Éves szinten sok százmillió forintot költünk egészségügyi kiadásokra, annak reményében, hogy a százhalombattaiak megfelelő ellátásban részesüljenek. A központosítás értelmetlenül sérti a szubszidiaritás elvét, amely szerint a helyi problémákat, ha helyi szinten meg tudjuk oldani, azokról nem szabad magasabb szinten, az érintettek kihagyásával dönteni.

– A demográfiai adatok alapján a város átlagéletkora nő, magyarul öregszik. Továbbra is alacsony a születések száma. Polgármester úr szerint igényel-e új szociálpolitikai stratégiát a helyzet?

– Ez probléma nem csak Százhalombattán, hanem az egész országban megfigyelhető, ráadásul egy rendkívül komplex, a társadalomtudomány különböző stúdiumain átívelő jelenségről beszélünk, hiszen szociológiai, közgazdaságtani és pszichológiai vonatkozásai is vannak. Ennek megfelelően a megoldás sem egyszerű, de muszáj állami szinten is foglalkozni vele, ha azt szeretnénk, hogy a magyar társadalom hosszú távon működőképes maradjon.

Önkormányzati szinten is figyelmet szentelünk ennek, ezért kezdtük el az Újszülöttek fája elnevezésű faültetési programunkat, hogy mélyítsük a családok és a város kapcsolatát, ezen felül minden százhalombattai kisgyermek születésekor 100.000 forint támogatást, valamint egy 30.000 forint értékű babacsomagot biztosítunk. Az iskoláskorú gyermekek után 40.000 forint iskolakezdési támogatást nyújtunk, és kiterjedt szociális támogatási rendszert tartunk fent. Remélem, ezek az intézkedések hozzájárulnak ahhoz, hogy a százhalombattai párok minél többször átéljék a gyermekvállalás örömeit.

– A felmérések szerint az egészségügy mellett a közbiztonság a legfontosabb a lakosság számára. Eddig a zsáktelepülés jelleg sok mindentől megóvott bennünket. Új parancsnokot kapott a helyi rendőrőrs, vár-e változást a város közbiztonságára nézve?

– A százhalombattaiak biztonsága számomra is prioritás, azonban a közbiztonsági feladatokat szigorúan csak az állam végezhet, Önkormányzatunk csak közvetve, támogatások formájában járulhat hozzá a rendőrség tevékenységéhez. Ezért a rendőrséget, ahogyan a mentősöket és a tűzoltókat is, minden évben támogatjuk. A polgárőrséget is finanszírozzuk, hogy segítse a rendőrség munkáját. Szeretném leszögezni: vannak problémák, azonban Százhalombatta még mindig a térség egyik legbiztonságosabb városa.

Azonban megragadnám az alkalmat, hogy tisztelettel megkérjek mindenkit, aki valamilyen rendellenességet tapasztal, jelentse a 112-es telefonszámon, hogy a rendőrség eljárjon az ügyben! Csupán közösségi médiában megjelentek alapján, érthető okokból, nem végezhetik a munkájukat.

Lagojda Sándor megbízott őrsparancsnoknak ezúton is sok sikert kívánok, és remélem a lakosság is elégedett lesz szolgálatával!

– A parlament most tárgyalja a módosított választókerületi határokról szóló törvényt. A törvényjavaslat szerint Százhalombatta is érintett, másik választókerülethez fog tartozni, a parlamenti képviselőnk is más lesz. Mit tart a legfontosabbnak annak érdekében, hogy a település érdekei hatékonyan legyenek képviselve az új választókerületben?

– Bárhogy is alakuljanak a dolgok, a százhalombattai polgárok érdekeinek képviseletére esküdtem fel, ennek megfelelően az a feladatom, hogy a választókerületünk országgyűlési képviselőjével, és a környező települések polgármestereivel jó munkakapcsolatot alakítsak ki személytől, vagy politikai hovatartozásától függetlenül. Ez az eredményes közös munka záloga, erre fogok a jövőben is törekedni.

– Néhány nappal ezelőtt bensőséges ünnep közepette avattak fel egy emlékművet, mivel a téglagyár volt az első nagy százhalombattai ipari üzem. Hogyan alakulhat az óvárosi hagyományok, a helytörténet feltárása a továbbiakban?

– A múlt ismerete identitásformáló hatással rendelkezik, a közös múlt erős kapcsot alkothat ember és ember között, így válthatja fel a személyek szemléletmódjában a szubjektum kizárólagosságát a közösségben való gondolkodás, ami az összetartó, jól működő társadalmak sajátja. Ezért is hozta létre idén a „Matrica” Múzeum a közösségi kiállítását, amiben százhalombattaiak mesélhették el személyes tárgyaikon keresztül saját történetüket, mert mint tudjuk, ezek a történetek alkotják az egységes helytörténetet.

Remélem a kiállítás eredményeként többen is kedvet kapnak ahhoz, hogy bemutassák a múltat saját szemszögükből, hogy ezzel is gazdagítsuk kulturális örökségünket.

– Első alkalommal volt kórustalálkozó helyszíne az ortodox templom. Növekszik az óvárosban a kulturális programok száma és a civil közösségek aktivitása. Számíthatnak-e a jövőben is az önkormányzat figyelmére és támogatására?

– Amíg lehetőségünk van, támogatni fogjuk a közösségépítést és a kulturális programokat az Óvárosban, és egész településünkön. Azonban Önkormányzatunk csak a szükséges eszközöket biztosíthatja, utána a személyek aktivitásától és hozzáállástól függ, hogy milyen társaság alakul ki.
Örömmel tapasztalom, hogy az Óvárosban egyre aktívabb közösségek jönnek létre. Ez is azt az álláspontomat támasztja alá, mely szerint városunkat barátságos, egymásra figyelő emberek lakják.