Egy kis VUK történet

Ahonnan a százhalombattai sportélet indul…

Nagy-Rakita Melinda

„A Százhalombattai VUK SE 2002-ben alakult meg azzal a céllal, hogy a sport és mozgás szeretetére nevelje a gyermekeket és fiatalokat, elősegítve ezzel az egészséges testi-szellemi fejlődésüket.” Az Egyesület elnökével, Katona Istvánnal beszélgettünk.

– Hogyan kezdődött?

– 2002-ben a város vezetői úgy határoztak, hogy megszüntetik a profi sportot Százhalombattán, így megszűnt a Sport kft. A döntés lépéskényszerbe hozta a nem sokkal korábban a szülők által létrehozott VUK-ot. Eredeti célunk az volt, hogy támogassuk a gyerekeinket, vigyük őket tornákra, szervezzünk versenyeket, keresünk szponzorokat, vásároljunk mezeket, stb.

Az első évben átvettük a foci utánpótlást és utánpótlás-nevelő egyesületként neveztünk a bajnoki rendszerbe. A következő évben becsatlakoztak hozzánk a kézilabdázók is ugyanilyen megfontolásból. Majd a különböző egyéb változások miatt az SZVSE-ből átjött az úszás, a tenisz és újjá szerveződött a triatlon. Ettől kezdve öt szakosztállyal működtünk. A megalakuláskor Nagyné Kondek Krisztina volt az egyesület elnöke, a változásokat követően lettem én, ennek már több mint tizenhat éve.

– Hány tagja van az Egyesületnek?

– Bár ez lehetne egy könnyű kérdés is, de nem az. Ha az igazolt játékosok számát tekintjük, kb. 400 tagunk van, valójában azonban 500-600 gyerekkel foglalkozunk folyamatosan. Az úszáshoz csatlakozókat például előbb úszni kell megtanítani és csak akkor igazolhatjuk le őket, ha már két-három úszásnemben sikeresek.
Ha az iskolai úszásoktatást és a különböző nyári táborokat is számításba vesszük, ezernél több gyerekkel dolgozunk.

A legnagyobb létszám még mindig a futball, ahol 180 igazolt játékos mellett 50 óvodás korú gyerekünk is van. Két éve a TAO jobb kihasználása érdekében a junior és a serdülő kézilabdásokat átadtuk a felnőtt csapatnak, így nálunk 130 igazolt játékos van a 7-14 éves korosztályban. Teniszezni száznál több gyereket tanítunk, a triatlonban pedig egy huszonöt fős stabil csapatunk van.

– Hány edző dolgozik ezzel a hatalmas létszámmal?

– Labdarúgásban minden korosztálynak van egy fő edzője és ahol a létszám 16-20 fölé emelkedik egy segédedző is dolgozik. Ez tizennégy edzőt plusz egy kapus edzőt jelent. A kilenc kézilabda csapattal nyolcan foglalkoznak, mert van, aki két csapatot is edz. Az úszásban hatan, a teniszben hárman, a triatlonban ketten vannak.

– Ekkora szervezet működtetéséhez nyilván komoly anyagi forrásokra van szükség. Honnan, miből teremti elő ezt az Egyesület?

– A kezdetektől kapunk önkormányzati támogatást, erre minden évben biztosan számíthatunk. A 2000-es évek elejéig még szponzori pénzeket is sikerült szerezni, de a gazdasági válság utáni változásokkal ezek a pár millió forintnyi támogatások megszűntek.

2011-től megjelent a két látványsportágunkban (foci és kézilabda) a TAO. Ezt igyekszünk minden évben kihasználni. Nem könnyű feladat. A szövetség határozza meg, hogy az adott évben mire pályázhatunk. Meg kellett tanulni a módszereket, hogyan, mivel tudunk sikeresen pályázni, de valójában mindig a szövetség döntésétől függ, mire kapunk pénzt és mennyit.
Nyilván számít, hány csapatunk van, milyen létszámmal foglalkozunk. Először a létszám számított a döntésnél, aztán létszámnövekedést kellett vállalni.

Ami nekem nem nagyon tetszik, hogy az utánpótlásban eredménykényszer van. Ha a két legidősebb csapatunk a tabella első kétharmadában végez, akkor kapunk több pénzt, ha nem, akkor kevesebbet.

Utánpótlás-nevelő egyesületként tisztában vagyunk azzal, hogy a tehetségeket nem tudjuk megtartani. Mostanra annyi változott, hogy ha eligazol tőlünk valaki, akkor tehetség bónuszt kapunk. Ez nyilván jót tesz az egyesület működésének, ugyanakkor gyengíti az adott korosztályos csapatunkat. Ezzel az ő eredményességüket is nehezíti.

Persze örülünk, ha tőlünk feljebb jutnak a gyerekeink. Büszkék vagyunk rá, hogy ketten már a felcsúti fociakadémia utánpótlás nevelő iskolájába járnak. Mentek már tőlünk a Honvédhoz, a Vasashoz is. Eddig meglehetősen kiszolgáltatottak voltak az utánpótlás nevelő egyesületek, ma már szigorúan veszik, hogy mi is részesüljünk ezekből a pénzekből.

A TAO nagyon bonyolult dolog, ez egy virtuális pénz, amit jóváhagynak a szövetségek és valamikor augusztusban, néha csak októberben kapjuk meg tőlük a határozatot erről.

Közben a programot el kell indítani július elsejével, hiszen indulnak a táborok és szeptember egytől a bajnokságok is. A cégek általában decemberben töltik fel az adójukat, de nekünk júliustól decemberig is működni, költeni kell. Aztán decemberben, ha szerencsénk van és találunk olyan cégeket, akiktől meg is kapjuk a TAO-t, akkor működünk tovább.
Három éve a TAO mintájára meghatároztak 16 sportágat, amelyet kiemelten támogat az ország. Nagy szerencsénkre ebbe az úszás is bekerült. Ezzel jelentősen megváltozott az úszószövetség támogatása és ebből a keretből különböző kritériumok alapján mi is részesülünk. Igaz, ezt sem kaptuk még meg soha május előtt.

Tehát az egyik láb a finanszírozásban az önkormányzati támogatás, másik a TAO, harmadik pedig a szülőktől folyamatosan beérkező tagdíjak. Nagyon sok szülő nagyon tisztességesen, rendszeresen fizet, de sajnos egyre többen vannak, akik nem. Tudjuk, megértjük, hogy sokan vannak nehéz helyzetben és ezért is adunk különböző kedvezményeket. Második gyerek után csak 50%-ot, a harmadik nálunk sportoló gyerek után 75%-ot kérünk. Ha valaki tényleg nagyon nehéz helyzetben van elég néhány sorban megírnia (gyermekét egyedül neveli, kevés a jövedelme, stb.) – jövedelemigazolást nem kérünk – erre is adunk 50% kedvezményt.

Az utóbbi időben már sikerült a szülőknek valamelyest kompenzálnunk a befizetett tagdíjakat, szinte minden versenyzőnknek tudtunk adni melegítőt, téli kabátot, eső kabátot, cipőt.

– Mennyi az annyi? Nagyságrendben mekkora összegből gazdálkodik a Százhalombattai VUK SE?

– Minden évben százmillió forint fölötti összegből működünk. A legnehezebb feladat ehhez a TAO összegyűjtése. Az egész egyesület maximális erőbedobással dolgozik ennek megszerzésén.

– Ennyi munka után szinte kötelező a siker. Mire a legbüszkébbek?

– Akkor kezdtem ezt a munkát, amikor a nagyfiam nyolc éves volt. Ő kezdett el focizni, miatta vágtam bele. Ma már felnőtt, de a kisebbik fiam éppen most nyolc éves. Ő is focizik. Nagyon sajnálom, hogy éppen ebben a sportágban nyilvánvaló okokból nem tudunk óriási sikereket elérni. De azért itt is vannak kiemelkedő büszkeségeink. A már említett két fiatal a felcsúti akadémián, azok a fiúk, akik felnőtt csapatokhoz igazoltak. A legnagyobb büszkeségünk most Nagy Virág, aki a női U17 korosztályban többszörös válogatott. Kézilabdában az a legnagyobb eredmény, ha neveltjeink kikerülnek a felnőtt csapatba.

Az igazi siker sportágunk az úszás. Ott már Bodrogi Viktor személyében olimpikonunk is van. Ő ma már edző. Grátz Benjamin úszónk, ifjúsági olimpiai bajnok, aki kijutott Rio-ba is, átigazolt tőlünk az Eger SE-hez és a törökbálinti kihelyezett csoportban Cseh Lászlóékkal együtt úszik.
Osváth Artur jelenleg Amerikában edz, ha a versenyek időpontját össze tudjuk egyeztetni, akkor itthon is versenyez.

Jelenleg legfőbb reménységünk a 2001-es születésű Ilyés Laura Vanda, akinek decemberben sikerült megdöntenie az ötszörös olimpiai bajnok Egerszegi Krisztina által 29 éve megúszott korosztályos országos csúcsot a nők 50 méteres hátúszó számában. Ő most Madeirán van edzőtáborban a magyar úszó szövetség válogatott keretével. Másik nagy reménységünket, a 2005-ös születésű Marosi Bálintot az egyesület pénzén küldtük ki Madeirára. Ő már korosztályos országos csúcsokat úszik. Mindkettőjüket Bodrogi Viktor kísérte el a táborba. Teniszben Dávid Cintia korosztályos válogatott, Nádasy Gergő 36. az országos ranglistán.

A Százhalombattai VUK SE alelnöke Soós Elek, a triatlonosok vezető edzője. Lánya, Soós Dorka (2003-as születésű) bekerült az országos Héraklész programba. (A bajnoknevelő országos program „… a legtehetségesebb 14-18 éves sportolók eredményes, hosszú távú pályafutásának kezdeti szakaszát segíti, elsősorban rendszeres edzőtáborok és keretedzések biztosításával, a programokat irányító főállású edzők foglalkoztatásával, valamint tudományos mérésekkel és vizsgálatokkal.”) Soós Dorka már szinte mindent megnyert (országos duatlon, triatlon, aquatlon), amit korosztályosként megnyerhetett. Rendkívül büszkék vagyunk rá.

– Azon kívül, hogy az óvárosi gyerekek is a VUK SE keretei között sportolnak, tanulnak meg úszni, milyen egyéb kötődése van az egyesületnek az Óvároshoz?