Világörökség lesz-e a dunai Limes?

Százhalombatta neve is felkerülhet a világörökségi listára, ha az UNESCO Világörökségi Központja elfogadja a 4 Duna-menti ország, köztük a magyar állam 2018. január 31-én benyújtott nevezését. A Németország, Ausztria, Szlovákia és Magyarország római kori határvonalát ismertető pályázati anyag megnevezése: „A Római birodalom határai – A Dunai Limes helyszín”

Ezt a fontost lépést hosszas előkészítő munka előzte meg. 2009-ben a magyarországi limes-szakasz Frontiers of the Roman Empier – Ripa Pannonicain Hungary elnevezéssel került az UNESCO Világörökségi várományos listájára. Az UNESCO, illetve tanácsadó szervezete, az ICOMOS azonban 2011-ben új feltételeket dolgozott ki. Ennek megfelelően a már beadott pályázati anyag területi kiterjesztésére volt szükség. 2017 elejére a nevezésben érintett európai országok szakemberei elkészítették a Római Birodalom teljes határvonalára kiterjedő világörökségi Tematikus tanulmányt (The Frontiers of the Roman Empire: A thematic study), amit a Világörökségi Bizottság 2017 júliusában tartott ülésén elfogadott. Emellett a négy Duna-menti ország szakemberei az új elvárásnak megfelelően az elmúlt másfél évben átvizsgálták a nevezésre javasolt helyszíneiket, lépéseket tettek a kiemelkedő egyetemes érték és a hosszú távú kezelés és fenntartás szempontjainak összehangolására. A szakértők a hazai és nemzetközi kiértékelés eredményeként állították össze a tudományos, igazgatási és kezelési szempontnak megfelelő anyagokat, majd a négy ország képviselői egyesítették a nevezési dokumentáció különböző elemeit a Frontiers of the Roman Empire – The Danube Limes/A Római Birodalom határai – a dunai limes című közös világörökségi pályázatban.

A három kötetes, mintegy 2300 oldalas nevezési anyag a Dunai limes 1500 km hosszú szakaszát foglalja magában, a négy ország területén 98 helyszínt és 164 részhelyszínt tartalmaz. A több mint 400 km-es magyar szakaszon 65 helyszín került nevezésre, ezek egy része önálló helyszín, amelyeket egymáshoz szorosan kapcsolódó helyszíncsoportok egészítenek ki. A világörökségi nevezés remélhető elfogadásáról a mintegy másfél évet igénybe vevő elbírálási folyamat végén, a Világörökségi Bizottság 2019 közepén sorra kerülő 43. ülésén születik meg a döntés.

A nevezésre kerülő helyszínekre kétnyelvű információs táblák kerülnek felállításra ebben az évben. A táblák szöveges részei már elkészültek, a fotók, alaprajzok, rekonstrukciók elkészítése folyamatban van. Százhalombattán a római fürdőnél és a katonai tábornál tervezik ilyen táblák kihelyezését.

A világörökségi döntés hatása a turizmusra

A közel egy évtizedes gazdasági-turisztikai előkészítő munka alapján remélhető, hogy ez a rendkívül nagy területet érintő UNESCO világörökség, annak elérésekor és az után rendkívül nagy világpiaci érdeklődést indít a területek felé, tehát Százhalombatta felé is. Ezen érdeklődés nem fog korlátozódni kizárólag a közvetlen világörökségi területekre, hiszen a látogató szállást keres, fogyasztani is kíván, sőt megfelelő minőségű más típusú látnivalók is fel fogják kelteni az érdeklődését.

A felkészülést a Magyar Limes Szövetség és turisztikai szervezete a Duna-Limes Turizmus Idegenforgalmi és Rendezvény Szervező Nonprofit Kft. megkezdte. A települések kínálatát, látnivalóit idegen nyelvű online kiadványokban összesítette: (angol: http://online.fliphtml5.com/uovt/wjeu/ és német: http://online.fliphtml5.com/uovt/kkvm/), valamint elkezdte egy a Duna mentét egységesen kínálni képes honlap-gyűjtemény fejlesztését: www.danubetourism.eu . Ezekben a kiadványokban Százhalombatta is szerepel, mint Duna-menti turisztikai helyszín.

Milyen lépésekben vált, válik a teljes limes a világörökség részévé?
A limes vonalából elsőként (1987-ben) a Nagy-Britanniában épített Hadrianus fala került fel a világörökség listájára. Azóta az érintett országok kezdeményezésére az ókori birodalom határvonalát egészként kezelik. A Németországban húzódó rész 2005-ben került fel a listára, a skóciai Antonius-fal pályázatát már benyújtották. Ausztriában most szorgalmazzák, hogy a birodalom északi határát jelentő dunai limes legyen nemzetközileg különösen elismert emlék. A védvonal a brit szigetektől Bulgáriáig, a Fekete-tengerig tartott, sőt afrikai részei is vannak.

Limes

A Római Birodalom határvédelmi rendszerét érthetjük alatta, összefoglaló névvel. A limes szó eredetileg ösvényt jelentett. (Ez egy latin szó, magyar kiejtése: limesz.) Utak (főleg hadiutak) hálózták be a határvidékeket, melyeket összekötöttek Rómával, de átnyúltak ellenséges területre is. A Római Birodalom védelmét szolgáló határvonal, amelyet sáncok, árkok, őrtornyok, erődök alkottak. A császárkorban, az 1. századtól folyamatosan építették ki. A limest eleinte magas harcértékű légiók és segédcsapataik, a 4. századtól általában már a kisebb harcértékű határőr alakulatok védték. A mai Százhalombatta területére eső MATRICA katonai táborában segédcsapatok állomásoztak.

Ripa (Latin szó, folyópart menti utat jelöl)

Az európai limes mentén általában folyók jelentették a határt, így a Rajna és a Duna teljes hosszában védelmi szerepet töltött be. A Duna mentén 500 km hosszan húzódik Magyarország területén az ókorban a Római Birodalom határa, ami most világörökségi címre méltó kulturális útvonallá válhat. Így a Ripa Pannonica (Pannónia partja) a múltból vezethetne a jövőbe, az akkor jelentős véd- és útvonal ma főként turisztikai, idegenforgalmi hasznot hozhatna. A Magyar Limes Szövetség internetes oldala is ezen a néven található: www.ripapannonica.hu