A pusztító jeges ár

Jankovits Márta

Idén márciusban volt 180 éve annak, hogy 1838-ban a jeges ár elöntötte Érd mezőváros nagy részét. Háromszáz ház dőlt össze. Batthyány Fülöp főherceg akkor adományozta az árvízben mindenüket elvesztőknek a földet és az építőanyagot, hogy új helyen kezdjenek új életet. Ez volt az az árvíz, amire sokan emlékezhetnek az Egy magyar nábob című filmből, amikor báró Wesselényi Miklós, az „árvízi hajós” csónakkal mentette az embereket a pesti Duna-soron. Később naplójában leírta annak a nevezetes napnak az előzményeit.

Március 13-án délben indult meg a jég a Dunán nagyon lassan. Az emberek nyugodtan nézték a partról, de öt órakor tornyosulni kezdett a jég, de azért folyamatosan haladt. Ebben megnyugodva Wesselényi színházba ment, de még az előadás véget sem ért, mikor híre ment, hogy a víz már a városban van. Lovon indult Széchenyi István szállása felé, de már a Váci utcánál a ló hasáig ért a víz.

A Százhalom 2013. áprilisi számában Szegedinácz Annától olvashattunk erről az árvízről:
„A víz március 13-án hirtelen emelkedni kezdett. Jégdugók, jégtorlaszok keletkeztek. Vácnál átszakadt a gát, ez a víz zúdult a pesti oldalra. A Kopasz-zátonynál megakadt a jég és a víz estére betört a városba. 1838. március 13-18. között Pesten 2281 ház pusztult el. Egy kiszáradt Duna-ágon, a mai Nagykörút területén volt a legmagasabb a víz, 2,6 méter. Víz alá került Terézváros, Józsefváros és Ferencváros alacsonyabban fekvő területei is a Duna parti sáv mellett. 827 épület súlyosan megrongálódott, csak 1146 maradt épen. Budán 204 ház omlott össze, 262 megrongálódott, 2023 maradt épen. 50-60 ezer ember vált hajléktalanná. 22 ezren mindenüket elveszítették. Magyarországon 10 ezer ház semmisült meg, négyezer a sérültek száma. A 153 halálos áldozatból 151 volt pesti.”

Fejér László hídépítő mérnök a magyar történelem egyik legemlékezetesebb dunai katasztrófájának nevezett. Asztalos Miklós Az árvíz története című írásában részletesen leírja az egész folyamatot, hozzátéve, hogy bár az árvíz iszonyú tragédiákat okozott de az embereket „megacélozta, cselekvőbbeké, alkotóbbá” tette. A romokon egy új, szebb város épült. Kis adalék a történethez: a nagy pesti árvíz az „angolkisasszonyok”nevű jó hírű leánynevelő intézet Váci utcai épületébe is betört. A templom és az épület földszínje vízben úszott. A tanulók közül sokan ott ragadtak. Ekkor József nádor és fia István főherceg – mindkettő, Habsburg származásuk ellenére nagy népszerűségnek örvendtek az országban – naponta amíg kellett a királyi hajóval élelmet vittek az intézetbe és az első emeleti ablakon adták be.

Szomszédunkban Érd Óvárosban He­ge­düs József plébános örökítette meg az akkori eseményeket, amely írását Ábel András helytörténész bocsájtotta szerkesztőségünk rendelkezésére.