„Hazatérés” a finomítóhoz

Interjú Vezér Mihály polgármesterrel

Sólyom Balázs

Vezér Mihály, Százhalombatta polgármestere a MOL Dunai Finomítójának 60 éves évfordulóján elmondta, hogy a MOL léte, eredményessége meghatározó jelentőségű Százhalombatta városának életében. Ahogy fogalmazott: „sorsunk körei egymásba rótták magukat.” Százhalombatta az elmúlt évszázad elején nem egészen kétezer fős kisközség volt közvetlenül a Duna partján. Az emberek mezőgazdasággal, halászattal foglalkoztak, az ipar nyomelemekben sem volt jelen a településen. Majd elindult az iparosítás, 1965-ben pedig megnyílt az AV1 üzem, amellyel kezdetét vette az iparvárossá fejlődés. A város igyekszik megfelelni lakói elvárásainak és a lakói között jelentőséggel bírnak a „DKV-s dolgozók”. Beszédében kifejtette, hogy folyamatos együttműködésre törekedett a város és a MOL, és ez az „egymásra utaltság” a mai napig fennáll, ez a több évtizedes kapcsolat azóta is gyümölcsöző.
Vezér Mihályt az emlékmű avatása után kértük meg, ossza meg gondolatait a MOL Dunai Finomítójának 60 éves évfordulója kapcsán.

– Milyennek gondolja, látja a MOL és Százhalombatta városának kapcsolatát?

– Úgy gondolom, hogy jó munkakapcsolat van a város és a MOL között, mindent megteszünk, hogy ez az együttműködés mindkét fél számára megfelelő legyen. Ez elemi érdekünk is, hiszen az a közel 20.000 fő, aki városunkban él, legyen gyermek, felnőtt vagy az idősebb korosztály képviselője, mindenkinek közös érdeke, hogy segíteni tudjuk egymást.

– Mivel polgármester úr dolgozott is a MOL kötelékében, így most kicsit „hazatért”. Milyen érzés újra visszatérni a finomító falai közé?

– Mindig csodálatos érzés visszatérni ide és elérzékenyülve gondolok vissza azokra az időkre, amikor én magam is a MOL dolgozója voltam, jól eső érzés találkozni azokkal, akikkel munkakapcsolatban voltam. 1985-1988 között dolgoztam a finomító munkatársaként. Szerencsére abban a három évben, amíg itt tevékenykedtem, szinte mindenkivel kapcsolatba kerültem. A frontvonalban, terepen dolgozókat és a vezetőket is nagyon jól ismertem, hiszen a belső érdekeltségi rendszer kidolgozását, értékelését, az újítások, innovációk előzetes és utólagos kalkulációját végeztem, illetve „alkotó ifjúság mozgalmat” is szerveztem, amelynek alkotásait évről évre a vállalat felsővezetése zsűrizett. Ezek az alkotások, amelyek tudományos igénnyel olykor egy évig is készültek, a későbbiekben akár a folyamatokba is beépítésre kerülhettek. Meghatározó élményeim egyike fűződik ehhez az időszakhoz és természetesen mai napig tartó barátságok is születtek ebből a három évből.

– Városvezetőként is lehetősége volt beépíteni az itt szerzett ismereteket, kapcsolatosak munkája során?

– Ez egy hatalmas előny volt számomra, az itt szerzett tapasztalatok birtokában is mertem elvállalni a polgármesteri tisztséget, amelyet legelső alkalommal közvetett választással nyerhettem el, hiszen a megválasztott képviselők szavazták meg a polgármester személyét. A „DKV-s” időkben szerzett tapasztalatok, tudás számomra komoly bázist jelentett ahhoz, hogy sikerrel tudjam elvállalni ezt a megbízatást. Nagy segítséget jelentett számomra, hogy amíg a MOL kötelékében dolgoztam, a felsővezetéssel is napi kapcsolatban voltam, tőlük rengeteget tanulhattam, közvetlen munkatársukként megtapasztalhattam.

– Ha ki kellene emelni pár területet az együttműködésből, melyek lennének azok?

– A MOL folyamatosan támogatja a kiemelt célokat, feladatokat, eseményeket. A városi rendezvények, pl. a SummerFest vagy a Battai napok esetében is számíthattunk a MOL támogatására, de a finomítóban dolgozott, ma már nyugdíjas tagok klubja is számíthat az egykori munkáltató segítségére. A kölcsönösség részünkről is fennáll. Önkormányzatunk is minden területen támogatja a MOL tevékenységét, pl. amíg önkormányzati hatáskör volt az építési hatósági feladat, akkor a jogszabályi kereteket megtartva kiemelt prioritással kezeltük a MOL-tól érkező kérelmeket az üzemépítésekre, bővítésekre. Ez a támogató hozzáállás a mai napig jelen van.

Havária idején is teljeskörű együttműködést biztosítunk, segítjük és támogatjuk az eljárásokat, a polgári védelmet. Fontos feladat ezeknek a megfelelő biztosítása, a hatékony kommunikáció ilyen helyzetekben kiemelt fontosságú. Ezekben a helyzetekben szakmai alapon, empatikusan, nagy felelősséggel kell döntenünk.

Amikor a nem közvetlenül a finomításhoz tartozó tevékenységek leválasztásra kerültek, önkormányzati üzemeltetésbe kerültek át jóléti intézmények, pl. Napsugár Óvoda. Ez sem volt egyszerű folyamat, hiszen az átadás-átvétel során törekedni kellett a zavartalan működés biztosítására, ezt folyamatosan egyeztetésekkel tudtuk megoldani, ebben is példaértékű volt az együttműködés. Szintén ilyen terület volt a sportegyesületek finanszírozásának átvétele, pl. kézilabda, kosárlabda, a labdarúgás támogatása. Mivel komoly eredményekkel rendelkeztek a csapatok, ezek is nagy terhet jelentettek, amelyet szintén hatékony együttműködéssel tudtunk megoldani.

Vannak olyan városi létesítmények is, amelyek MOL támogatással újulhattak meg, jöhettek létre, itt a vagyonjogi kérdések rendezése is fontos feladat volt. De ezen kívül is számos terület van, talán könyvet is írhatnánk arról, hogy a kölcsönös jóért miben tudtunk és tudunk együttműködni a MOL-csoporttal.

– Fontos megemlíteni egy ilyen üzem kapcsán a környezetvédelmi együttműködéseket, feladatokat is.

– Valóban, és ez is egy nagyon hangsúlyos terület mind a mai napig Százhalombatta és a MOL között. A folyamatosan változó jogszabályokhoz való alkalmazkodás, ennek követése is komoly kihívás. A kilencvenes évek elején már nagyon komolyan foglalkoztunk ezekkel a kérdésekkel, ennek eredményeképpen az ezredfordulóig nagyságrendileg 100 milliárd forintot költöttek erre a területre. Pl. résfalakat helyeztek el az ivókutak környékén, védve az ivóvízbázist, de a mai napig is folyamatosan egyeztetünk és keressük a beavatkozási lehetőségeket ennek a környezetvédelmi feladatok fenntartására, javítására. Ezek nagyon komoly mértékek, és szerencsére mára már „kizöldül” mindenki számára láthatóan a finomító.