Zarándoklat a városért és kálvária felszentelés
Március 27-én, virágvasárnap előtti szombaton került sor a X. zarándoklatra Százhalombattáért. A zarándoklat keretében szentelték fel a tavalyi évben a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége százhalombattai csoport által a Földvár területén épített keresztutat. A fölszentelésen rész vett Makláry Ákos görögkatolikus parókus, a KÉSZ országos elnöke, fellépett Ambrus Károly tárogatós és az Érdi Bukovinai Népdalkör tagjai.
A zarándoklat Németh István, az egyházközség világi elnökének szervezésében mintegy harminc fővel a Szent István templomtól indult, majd énekelve, imádkozva a gáton haladva megkerülték a várost. Ezután az erőmű úton keresztül az Óvárost, a Régészeti Parkot érintve a földvárhoz vonultak. Itt került sor a tavalyi évben épített keresztút felszentelésére.
Az ünnepélyes felszentelésen Makláry Ákos görögkatolikus parókus, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke mondott köszöntőt. Beszédében hálát adott Istennek, hogy a városnak megvan a keresztútja, ahol a hívek Krisztussal együtt fel tudják venni a keresztet. Krisztus keresztje nem könnyű, különösen nem ebben a gyásszal, gondokkal, aggódással teli időszakban. A kálvária általában felfelé visz, a keresztutat járóknak egyre nagyobb terhet jelentve. Itt a helyi adottságok következtében Krisztus keresztjéhez lefele vezet az út, így egyre könnyebbé válik.
A zarándokok végig imádkozva a keresztutat, valóban megkönnyebbülve, lélekben megerősödve tudnak hálát adni Istennek. Végül köszönetet mondott az építőknek, támogatóknak, hogy éppen ebben a nehéz időszakban ökumenikusan megszületett a kálvária.
A felszentelést Ambrus Károly tárogatósnak, a budafoki KÉSZ csoport elnökének, illetve az Érdi Bukovinai Népdalkör tagjainak fellépése színesítette. Egyházi énekeket, köztük a Bukovinai székely Mi Atyánkat adták elő.
Tóth Ernő, a KÉSZ százhalombattai csoportjának vezetője beszélt a földvár és környékének történelméről. Majd felelevenítette a Duna-parton tizenöt évvel ezelőtt Mikulásik Gábor és a néhai Sefcsik Gergely cserkészparancsnokokkal együtt állított kereszt történetét. Elmondta, hogy „Gergő bá” javaslatára itt alakult meg a Battai Dalárda. A dalárda hitvallása és az alapítás indokának kapcsán Szent Ágoston prédikációját idézte:
„Mindnyájan azt mondjátok: zavaros, nehéz idők járnak, nyomorúságos idők. Éljetek jó életet, és a jó életetekkel megváltoztatjátok az időt, és akkor majd nem lesz okotok zsörtölődni.” Beszélt egy másik keresztről, amelyet a százhalombattai zarándokok három évvel ezelőtt a Madarasi Hargitán állítottak.
Ezt követően Bukovinszki Miklós, mint a keresztút ötletadója, és aki az elkészítésben oroszlánrészt vállalt, mondta el az építés történetét az ötlettől a megvalósításig. Kihangsúlyozta, hogy nem jöhetett volna létre a kálvária, ha nincsenek az egyes stációkat örökbefogadó családok, akik anyagilag támogatták megvalósítást és felelősséget vállaltak a keresztút későbbi karbantartására, fenntartására. Név szerint köszönetet mondott az építésben részt vevőknek, az önkormányzatnak, Vezér Mihály polgármester úrnak, Vicze Magdolnának, a „Matrica” Múzeum volt igazgatónőjének és az engedélyező hatóságoknak.
Illéssy Mátyás atya a felszentelés előtt szólt a hívekhez, a városhoz: „Az életünk egy keresztút, de a végén a feltámadás vár bennünket. Valahonnan, valahová szeretnénk megérkezni. A mi hazánk a mennyben van, és onnan várjuk Jézus Krisztust, aki majd átalakítja gyarló testünket. Ez a keresztútjárás segítsen bennünket az átalakuláshoz, hogy megszenteltebben, tisztábban tudjuk folytatni életünket. Egyben kívánom, hogy a város is döbbenjen rá, nincs más megoldás csak Jézus Krisztus.”
Végül a keresztút megáldása következett, amelyet Makláry Ákos görögkatolikus parókus, Illéssy Mátyás plébános atya és Tamási József nyugalmazott kartali plébános együtt végeztek el.
A zarándoklat folytatódott, a téglagyári völgyön keresztül vonultak a zarándokok a Szent László templomba, ahol hálaadással fejezték be ezt hittel, reménységgel teli, szeretetben együtt töltött napot.
