A Szentgyörgyi Horváth és Hugonnai családok

Százhalombatta birtokosai

Lehoczki Zsuzsanna

1798-ban meghalt Száraz Julianna. Halála előtt három részre osztotta birtokait és a nagytétényi kastélyt. Az egyik harmadot Szentgyörgyi Horváth Zsigmond kapta, aki Száraz Julianna ügyvédje volt, a másik két harmadot oldalági rokonok kaptak: a Nedeczky és a Mondbach család.
A szentgyörgyi Horváth család a 18. század elején telepedett le Magyarországon. A család Horvátországból érkezett, a família tagjai egyre jelentősebb megyei és országos hivatalokat nyertek el. Tudatosan építették ki kapcsolataikat, nem egyszer házasság útján, így a 18. század végére már a második leggazdagabb família volt az Eszterházyak után. A birtokok központja a Vas vármegyei Szentgyörgyben volt.

Az idősebb Szentgyörgyi Horváth Zsigmond (1737-1808) Békés vármegye főispánja örökölte a Száraz-Rudnyánszky vagyon egyharmadát. Öt fia és egy lánya született, de most csak kettőt emelnék ki: Zsigmondot (1770-1824), és Fülöp-Jánost (1777-1841).

Kultúrtörténeti érdekesség, hogy a Szentgyörgyi Horváth család építtette Balatonfüreden a Horváth-házat, ahol 1825-ben megtartották az első Anna-bált. Szentgyörgyi Horváth Fülöp-János nejét hívták Annának (Borsodi és Katymári Latinovits Anna 1783-1862), innen eredhetett a bál elnevezése. Leányuk a Krisztina (1805-1827) nevet (teljes neve: Mária Krisztina Julianna Erzsébet Konstancia) viselte, de az utókor gyakran keverte a bál és a leány nevét. A hagyomány szerint ezen a napon, július 26-án ismerkedett meg Szentgyörgyi Horváth Krisztina és Kiss Ernő (1799-1849) császári tiszt, későbbi aradi vértanú.

Az ifjabb Zsigmond (1770-1824) kétszer nősült, második felesége egy újnemes, rangon aluli hölgy volt: Csillagh Jozefa. Házasságkötésével megszakította a család házasodási szokásait, apja nem kis megrökönyödésére és bosszúságára. A családi szakításuk jeleként az ifjabb Zsigmond kérelmezte az uralkodótól nevének megváltoztatását. Udvari tanácsos szolgálataiért ekkor kapta királyi adományként Hugonna falut, és engedélyezték neki a szentgyörgyi nemesi előnév megtartásával a Hugonnai név felvételét, majd 1822. június 14-én grófi címet is nyert.

Helytörténeti vonatkozásban egy érdekes adat: Kapos-Mérey Mérey Lajos és neje Dióssy Anna 1815. június 29-én eladták Tétény (Pest megye) és Batta (Fejér megye) helységbeni birtokaikat „Szent-Györgyi Gróf Hugonnai Sigmond” és „Szent-Györgyi Gróf Hugonnai született Csáfordy Chillagh Josefa” vevőknek. Lehetséges, hogy ezek azok a területek voltak, amelyeket Rudnyánszkyné bérba adott, majd halála után a fiai eladtak, így a már esetleg meglévő battai birtokai mellé vette Hugonnay Zsigmond Mérey Lajostól az említett birtokot. Ezt a feltevést erősítheti az is, hogy Hugonnay Zsigmond fia Kálmán, további battai birtokrészeket vásárolt Rudnyánszky Krisztinától 1841-ben.

Hugonnai Vilma

Hugonnay Zsigmond nevéhez fűződik az első katolikus iskola Battán. A falu déli részén épült 1806-ban egy kőalapú vályogház két szobával, kamrával és konyhával. Ezt a házat Hugonnay elcserélte a battai katolikus egyházközséggel egy másik telekért, így 1822. április 24-én megnyitotta kapuit az első battai katolikus iskola, melynek első tanítója Urbán Mihály volt. A gyerekek vallást, bibliai történeteket, írás-olvasást, számvetést tanultak. A tanítás nyelve magyar, rác és német volt, de az oktatásban nagyobb teret engedtek a magyar nyelvnek.

Hugonnay Zsigmond halála után fia Kálmán igazgatta tovább a battai birtokot. Kálmán egyébként ugyanazt a „bűnt” követte el mint apja: rangon alul házasodott, választottja Pfanzelt/Pánczély Terézia volt. Hat gyermekük közül a leghíresebb Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő.
Az 1867-ből még vannak források Hugonnay Kálmán birtoklásáról, de valamikor a következő években Lits Gyula országgyűlési képviselő vette meg birtokait. Lits Gyula mint battai birtokos nevének első említése egy 1882-es képviselőtestületi jegyzőkönyvben szerepel.

Forrás:
Paulusz Richárd: A Fejér megyei Batta községnemes birtokosai (1795-1869). A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságban 2009. május 28-án elhangzott előadás alapján.
Nagy Iván: Magyarország családai