Vanília illatú álmok

Hihetetlen teljesítményekre képes az ember, ha a saját útját járhatja, ha a saját elképzeléseit, terveit valósíthatja meg, ha olyasmivel foglalkozhat, amivel azonosulni tud, és amiben mélyen hisz. Mindez nem jelenti azt, hogy könnyű lenne ezen az úton járni, vagy egyáltalán rátalálni. Szerencse, kitartás, bátorság, éberség és nagyon sok tehetség kell hozzá. A badacsonyi La Téné-ben több ilyen saját út fut össze. Története egy – rengeteg munkával, ambícióval és tehetséggel – megvalósított közös álom.

Sokan ismerik Százhalombattán a Hájos-családot, hiszen évtizedek óta a városban élnek és dolgoznak. Akik pedig ismerik őket, talán arról is hallottak, hogy egy bő éve hatalmas fordulatot vett az életük. Közös vállalkozásba fogtak, amelybe nemcsak megtakarításaikat, hanem álmaikat, vágyaikat, szenvedélyeiket is „befektették”. Így jött létre a La Téne Badacsony Desszertműhely és Kávéház.

A régészek a La Téne svájci faluban felfedezett fontos lelőhelyről nevezték el az ókori kelta népek közös műveltségét La Téne kultúrának, amely az időszámításunk előtti ötszáz évben a Dunántúlon is meghatározó volt. „A női-férfi egyenjogúság, a természet szeretete, a szőlő- és borkultúra olyan értékek, amelyek közel állnak hozzánk” – meséli a névválasztásról Szalma Lili, Hájos Györgyék újdonsült menye, a nagyobbik fiú, Hájos Bálint felesége, aki a marketing és kreatív vonalat viszi a családi vállalkozásban.

A Badacsony-környéki kávézó eredetileg az anyósa, Mészáros Mariann régi álma volt. Sokat jártak ide nyaralni és tapasztalták, hogy nincs reggeliző-kávézó a környéken. Amikor pedig megtudták, hogy kiadó a régi postahivatal épülete – kilátással a tóra és számos más vendéglátóhellyel a közelben -, úgy gondolták, elérkezett az idő.

Tapasztalatuk ugyan tényleg nem volt, de megvolt bennünk a szenvedély és az elhatározás, hogy minden részletében jót – különlegeset, eredetit – akarnak csinálni. Nem mellékesen rendelkeztek egy tehetséges cukrásszal Hájos Bálint, baristákkal Hájos Gergő és barátnője, Pallagi Luca, valamint grafikussal és marketingessel Szalma Lili személyében. A szülőkkel együtt hatan kezdték meg a tervezgetést – éppen egy éve. Lili szerint a megvalósítás legnehezebb része a pandémiás helyzet miatti bizonytalanság volt. Végül azonban még jól is sült el, hogy május 31. helyett csak június 6-án tudtak nyitni. Bálintnak így is csak pár hete maradt a süteménykínálat végleges összeállítására.

A fogadtatás valamennyiüket meglepte. A La Téne-nek óriási a sikere, a forgalom pedig valósággal sokkoló. Az első naptól kezdve „kapkodják a levegőt”, és visszatérő vendégeik vannak.

Kemény kis csapatépítő tréning lehet a legszűkebb családdal dolgozni reggeltől estig, állva a nyaralóvendégek ostromát, miközben egyiküknek sincs vendéglátós tapasztalata – vetem fel Bálintnak. Azt mondja, valóban kritikus időszak volt az első hét, a hirtelen jött érdeklődéssel nehéz volt megbirkózni, de azóta már fix beosztással és több plusz alkalmi munkavállaló segítségével dolgozik a csapat.

Lili arra törekedett, hogy a berendezés minden részletében tükrözze a koncepciót – az egyedi antik vázáktól a keramikusokkal együttműködve készített tányérokon és poharakon keresztül. Tervezett egy mosható vászontáskát is, amely amellett, hogy csinos reklámhordozó, a környezetvédelem fontosságára is ráirányítja a figyelmet. A vendégek pedig értékelik ezt a gondoskodást és igényességet, elismerik az odafigyelést.

A “desszertműhely” elnevezéssel azt szeretnék jelezni, hogy többet nyújtanak a hagyományos cukiknál. A legjobb alapanyagokból készítik a legjobb termékeket, és mindent helyben állítanak elő – mondja Bálint, aki sokáig hivatásos sportolónak készült. Hosszú évekig versenyszerűen kajakozott, de idővel rájött, hogy nagyon telített a hazai élvonal, rendkívül nehéz tartósan benne maradni. Gazdálkodás-menedzsment főiskolát végzett, mivel fontosnak tartja a diplomát, de igazából valami olyan foglalkozásra vágyott, amely korlátlan fejlődési lehetőséget kínál és kézzelfogható, azonnali eredménye van. Egyik nap felkelt, és rájött, hogy cukrász akar lenni. Elvégzett egy OKJ-s képzést, majd egy budai cukrászdában szerzett szakmai tapasztalatot, azóta pedig rendületlenül csiszolja tudását, videókat néz, külföldi mestercukrászok receptjeit tanulmányozza. Rengeteg féle péksüteményt készít kézzel hajtott levelestésztából. Sok mandulát, diót, pisztáciát, szezonális gyümölcsöt használ.

A receptúra kidolgozásakor a családdal kóstoltatott, nem szeretik a túlságosan édeset. A fagylaltokat szintén saját maga kísérletezi ki. A gyümölcsöket, lekvárt, szörpöt helyi termelőktől, a tejet egy zalaegerszegi üzemből, a vajat és a tejszínt viszont Franciaországból szerzi be, mivel helyben nem megfelelő a zsírtartalma. A pisztácia és a törökmogyoró paszták Szicíliából érkeznek, mert az ottani magvak a legjobb minőségűek.

Bálint reggel hatkor kezdi a tészták kelesztését, sütését, hogy a vendégeket minden nap 9 órakor friss péksüteményekkel tudják fogadni. Délutánig azután a többi sütemény és a másnapi kínálat összeállításával van elfoglalva. Kicsit még szürreálisnak érzi a tempót, de abban bízik, hogy ősztől megpihenhetnek, és lesz idő átgondolni, milyen irányban terjeszkedjenek tovább, mit fognak csinálni a holtszezonban.

A La Téne Bálint, Mariann, Gergő és Luca számára főállás, Lili továbbra is vállal egyéb kreatív megbízásokat, Hájos György pedig a Dunai Finomítóban dolgozik. A családfő és befektető úgy gondolja, idővel véglegesen letelepednek majd Badacsonyban vagy a környékén. Egyelőre azonban még sok szállal kötődnek Százhalombattához, ahol a szüleik is élnek.

Czifrik Katalin