Az igazi csapatépítés

Szabó „Papírkutya” Gábor

Bevezetésként pár mondatban a sárkányhajó története. Nálunk nem olyan régen ismert sport tevékenység, de nagyon népszerű. A sárkányhajózás sportja Dél-Kínából származik. Több mint kétezer éve űzik. Euróbába elég későn jutott el az 1980-as évek végén. 1998-ban megalakult a Magyar Sárkányhajó Szövetség.

Mi, az Óvárosi Papírkutyák nem vagyunk tagok, sem profik, inkább egy baráti társaság szabadidős tevékenységeként űzzük többek között ezt a sportágat is. „Amatőrként” is azért ugyanúgy készülünk, izgulunk, mint a profik, de nálunk inkább a részvétel a fontos, nem a helyezés.

Az idén május 26-án szombaton két fordulóban tizennégy csapat indult, hogy összemérje erejét a Csónakázó tavon. Nagyon vártuk ezt a napot, mert nekünk ez az egyik legfontosabb eseménye a tavasznak.

Két edzés elég a felkészüléshez, de az idén a szűnni nem akaró zivatarok, a mostoha időjárás miatt az egyiket nem, a másikat is csak részben tartottuk meg. Már-már kérdésessé vált, hogy ha ilyen marad az idő lesz-e verseny? Az égiek azonban megkegyelmeztek és szombaton nagy örömünkre szikrázó napsütésre ébredtünk. Jókedvűen köszöntöttük rég nem látott tagjainkat és a többi sporttársunkat. A megnyitó beszéd és a bemelegítés után hajóba is ülhettünk.

Egy-egy fordulón másodpercek döntötték el, ki fut be előbb.
A versenybíróságra várva szélsebesen múltak a percek. Igaz, hogy a részvétel a fontos, de azért a lelke mélyén mindenki reménykedett a győzelemben. Végül is a Százszorszép Óvoda csapata nyerte meg a tizenkettedik alkalommal megrendezett tavi sárkányhajóversenyt.
Az ünnepélyes eredményhirdetés után, akinek szerencséje volt nyerhetett a tombolán.

Ez volt az a nap, amikor és ahol nagyon jó éreztük magunkat. Sárkányhajóztunk, légpuskával célba lőttünk, íjászkodtunk, falat másztunk, vízibicikliztünk, kipróbáltuk az EPIC különleges kajakjait és a legfontosabb EGYÜTT voltunk. A történelmi hűség kedvéért azért megjegyzem, hogy a 8. helyen végeztünk a 14 induló között.