Forgószél – és más történetek

Könyvajánló

A Hírhalom kiadó 2024-ben adta ki Jankovits Márta: Forgószél és más történetek c. elbeszélés-gyűjteményét, ízelítőt adva a szerző eddig megjelent írásaiból. Az alábbiakban ismertetünk egy rövid kedvcsináló összefoglalót a könyvben található írásokról.

Forgószél – Sármelléktől Százhalombattáig

Jankovits Márta Forgószél – Sármelléktől Százhalombattáig című elbeszélése egy valós eseményeken alapuló családtörténet, amely a 19. század végi Zala megyéből indul. Középpontjában a szerző nagymamája, Kovács Eleonóra, vagyis Nóra áll, aki fiatalon beleszeret a jóképű, ám nyughatatlan természetű Anti nevű gépészkovácsba. Házasságukat a férfi gazdag családjának ellenkezése és a társadalmi különbségek is nehezítik, később pedig a mindennapi megélhetés gondjai, a sok gyermek felnevelése és a férj egyre súlyosabb problémái teszik próbára Nórát.

Amikor Anti váratlanul Százhalombattára költözik, Nórának gyermekeivel együtt kell hátrahagynia addigi életét, és egy ismeretlen környezetben újrakezdenie mindent. Az elbeszélés több évtizeden át követi a család sorsát, miközben megelevenedik a korabeli falusi élet, a munka világa, a családi kötelékek ereje és az egymást követő nemzedékek története. Nóra életútja egyúttal egy kitartó, erős asszony története is, aki a veszteségek és a nehézségek ellenére újra és újra képes talpra állni.

Vándorévek

A Vándorévek családtörténete évszázadokkal korábbra, a 17. század végére vezet vissza. A történet a dalmáciai Janes és a bosnyák származású Ajsa sorsát követi, akik a háborúk és a vallási előítéletek elől útra kelnek, és hosszú vándorlás után Magyarországon keresnek új otthont. Útjuk során tragédiákkal és váratlan veszteségekkel kell szembenézniük, de segítőkre is találnak, köztük Ljubicára, aki később családjuk részévé válik.

A család Seregélyesen telepedik le, ahol Janes és Anica ikrei is megszületnek, ám a vallási és származási előítéletek miatt ismét tovább kell indulniuk. Végül Százhalomra, a mai Százhalombatta elődjébe érkeznek, ahol új otthont teremtenek.

Az elbeszélés több nemzedék sorsán keresztül mutatja be a család vándorlását, a helyi közösség és a történelem változásait. A szerző a családi emlékezetet történelmi háttérrel ötvözve idézi fel, miként kapcsolódik össze egy család múltja Százhalombatta történetével.

Az elveszett sziget

A történet 1831 nyarán, Százhalombattán játszódik, amikor a kolerajárvány Érdet és Battát is eléri. A középpontban Vidra Miklós áll, egy árva fiatalember, aki nagyanyja szeretetében nőtt fel, és gyógynövényekkel, valamint a betegek ápolásával foglalkozik. Amikor gyermekkori barátja, Suba Péter is megbetegszik, Miklós önzetlenül a segítségére siet, ám közben elveszíti szeretett nagyanyját is.

A járvány megfékezésére a Dunában fekvő kis szigeten egy elkülönítő ispotályt rendeznek be. Miklós ide is követi a betegeket, és életét kockáztatva ápolja a kolerával küzdő Kurucz Borbálát, a lányt, akit régóta szeret, de aki korábban észre sem vette őt. A történet a járvány pusztítása mellett az önfeláldozásról, a szerelemről és a megbocsátásról is szól: Miklós még vetélytársát, a gőgös Szita Samut is megpróbálja megmenteni. A sziget a túlélés és az összefogás helyszínévé válik, miközben a járvány után a battai közösségnek a veszteségekkel és az újrakezdés feladatával is szembe kell néznie.

A „kozák Daniló”

A történet az első világháború idején indul, amikor a tizenöt éves Fjodor Nyikolajevics Lajhov a családon belüli erőszak elől menekülve kozák önkéntesnek áll, majd a gorlicei áttörés során megsebesül és magyar hadifogságba kerül. 1916-ban Százhalombattára vezénylik mezőgazdasági munkára. Kivételes lovastudásával hamar kitűnik, később pedig szabómesterségét is kamatoztatja. A faluban eleinte idegenként, ellenséges katonaként tekintenek rá, de szorgalmával és tisztességével lassan kivívja az emberek megbecsülését.

Daniló beleszeret Anicába, a háborúban megözvegyült, kétgyermekes asszonyba. Kapcsolatuknak az előítéletekkel is meg kell küzdenie, hiszen Anica férje az orosz fronton esett el. A férfi végül családot alapít Battán, és évtizedeken át itt él, miközben a második világháború újabb tragédiákat hoz az életébe: szovjet katonák hurcolják el, és csak a háború végén térhet haza. Idős korában, a Duna partján horgászva egyre gyakrabban gondol vissza szülőföldjére és nagyapjára, az „Öreg Danilóra”. A történet végén egy váratlan találkozás kapcsolja össze múltját a következő nemzedékkel, felidézve, hogyan fonódhat össze a háború, a veszteség és a honvágy az emberi sorsokban.

Darinka naplója

Az elbeszélés keretét egy 2015-ös jelenet adja, amelyben egy Százhalombattán élő férfi, Milenko, a családi ház padlásán rábukkan egy régi, megsárgult füzetre. A kézirat Darinka és fia, Mláden naplója, amely az 1690-es nagy szerb exodus idejére nyúlik vissza. Darinka családja a visszatérő törökök elől menekülve kényszerül elhagyni a bácskai szülőföldet, és a Dunán felhajózva a teljesen elhagyatott, romos Battán lel új otthonra.

A novellából megismerhetjük a betelepülő szerb közösség nehéz mindennapjait, a falu és a fatemplom felépítését, valamint a helyi földesúrral való fokozatos elhidegülést és jogi konfliktusokat, amikor a család függetlenségét és szabadságjogait próbálják megvédeni a jobbágysorba kényszerítéssel szemben. Az írás végül egy drámai fordulatot vesz: a jobbágyi függőséget és a tragédiákat elutasító unoka, Velibor és újdonsült felesége elhatározzák, hogy titokban visszaszöknek a szülőföldjükre a szabadság reményében. A novella a 2015-ös epilógussal zárul, szomorú történelmi párhuzamot vonva a fiatalok reményei és a valóság között.

Úton

Mi köze van egy 17. századi bajorországi tragédiának egy 1946-os marhavagonhoz? Hogyan fonódik össze egy családon belül a sváb szorgalom, a pozsonyi asztalosművészet, az 1848-as szabadságharc vérzivataros csatái és a huszadik század kollektív megbélyegzettsége?

A történet keretét egy megható, 1972-es találkozás adja: a Németországba elhurcolt Hernold János 26 év szünet után tér vissza Százhalombattára, hogy újra láthassa a Dunát és a hazai tájat. A folyó csendes hullámai felett megelevenednek a családi legendárium emlékei: a 30 éves háború elől menekülő bajor ősök megtelepedése, a földesúri önkénnyel dacoló sváb gazdák küzdelmei, a pozsonyi céhek mesterfogásai és az 1849-es érdi csatában hősi halált halt újságíró ős emléke.

A novella egy generációkon átívelő, sodró lendületű családi eposz a gyökerek erejéről, a történelem viharaiban való megmaradásról és a szülőföld elernyedhetetlen szeretetéről.

Novemberi hó

Vannak titkok, amelyeket évtizedekig őriz a hallgatás, és vannak találkozások, amelyeket mintha maga a sors rendezne el.

1977 fagyos, havas novemberi éjszakáján a százhalombattai vasútállomás várótermében két idegen melegszik a kályha mellett: egy fiatal férfi, aki haldokló nagyanyjához igyekszik, és egy idős gazda, aki a szőlőjébe indult. Ahogy a forró tea és a bor mellett beszélgetni kezdenek, az öregember döbbenten eszmél rá, hogy ki is ül vele szemben. A fiatal férfi szavai nyomán megelevenedik a történelem legsötétebb órája, 1945 januárja – és egy megrázó, régi bűn emléke, amelyet a gyávaság és a bűntudat árnyékolt be évtizedeken át.

A Novemberi hó egy lélegzetelállítóan finom, drámai írás a múlt nyomasztó terheiről, az emberi gyengeségről és arról az életfordító pillanatról, amikor végre képesek vagyunk szembenézni önmagunkkal a feloldozás és a megbocsátás reményében.

Hűség

Túlélhető-e a történelem legsötétebb vihara, ha az embert a szeretet és a hűség tartja életben? Jankovits Márta megható novellája egy örök szerelem és egy generációkon átívelő család felemelő krónikája.

A történet középpontjában Almási István és Fayer Ida áll. Kapcsolatuk a II. világháború árnyékában, Százhalombattán szövődik, ám a történelem kereke hamar elszakítja őket egymástól. István a frontvonal végeláthatatlan poklából, a lövészárkok hidegéből és a fogságból küldi érzelmektől fűtött leveleit, míg Ida a háborús pusztítás, a megszállás és az elhurcolások borzalmai közepette, rendületlen hittel várja vissza szerelmét.

A háború utáni újrakezdés, az 1956-os forradalom megpróbáltatásai és a mindennapi hajsza mind próbatétel elé állítják őket, ám a köztük lévő kötelék és Ida megingathatatlan hűsége minden akadályt legyőz. A Hűség egy gyönyörű, mélyen emberi tisztelgés az igaz szerelem, a családi összetartás és az ima megtartó ereje előtt.

A könyv megvásárolható a Líra könyvesboltokban (köztük a százhalombattai Líra Könyváruházban), illetve a lira.hu online könyvesboltban:
https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/memoar-eletrajz-interju/forgoszel-3