Hőségben is együtt – ilyen volt az idei Búcsú

Óvárosi Búcsú – 2026. június 26-27-28.

Szegedinácz Anna

Az idei Óvárosi Búcsút a rendkívüli hőség kísérte végig, de ez sem tudta elvenni a rendezvény közösségi hangulatát. A három nap során mesemondás, koncertek, kerékpártúra, táncház és az ünnepi szentmise is sokakat vonzott, ismét bebizonyítva, hogy az Óvárosi Búcsú a város egyik legfontosabb hagyományőrző eseménye.

Június 26. péntek:

A szokásos forró napok fogadtak bennünket az idei Óvárosi Búcsú idején. Nem volt ez másképpen, mint korábban. A szervezők két értékes programot halasztottak el miatta: Így a két óvárosi templom – a Szent László és Szerb templom – előadásait, koncertjeit.

Véleményem szerint kis előrelátással más napokon is – este – meg lehetett volna tartani, mert a hőség még egyetlen korábbi Búcsúnkat sem kerülte el. Viszont dicséretes, hogy végre került a térre néhány sátor, amely alatt azért kellemesebb volt tartózkodni, mint a fedetlen kövön 40 fok melegben.

Az első program pénteken – június 26-án este 18 órakor – a remekül megszervezett Mesekocsmával indult, Kovács Mariann és a Csűrdöngölő Kulturális Egyesület tagjainak részvételével – Bukovics János, Dián Tibor, Pintér Zsolt –, akiket Deák István citerával kísért.

Igazi vaskos humorú, kacagtató történeteket hallgathattunk nemcsak Mariann, a zenekar tagjainak előadásában is. Szóval mesemondásból kiválóra szerepeltek. Szem nem maradt szárazon a sok nevetéstől. Inni és ennivalóról is gondoskodtak a szervezők, baráti áron.

Nyolc órakor Ferkó Emíliával hallgathattunk ismert dalokat, slágereket. Az X-Faktorból ismert énekesnő hangja nem csak szép, ő maga csinos, kiváló összeállítást adott ajándékba a hallgatóságnak.

Az esti szabadtéri filmvetítés a Szent László téren, a mai „ármány és szerelembe” bújtatott magyar zenés filmvígjáték a „Hogyan tudnék élni nélküled?” – pedig le akartam lépni róla – magával ragadott, végig kellett nézni és megszívlelni a tanulságait. Végül is jó, ha jó a vége és ez meg is történt kis időeltolódással.

Június 27 – szombat délelőtt:

A hőség ellenére jó páran – bár nem annyian, mint tavaly – gyülekeztek a bringások a Szent László tér előtt. Benevezni, regisztrálni 9-től 9.45-ig lehetett. Megszólítottam közülük néhány szenvedélyes kerékpárost, hogy tudjuk azt is, kik voltak a „hősök” a melegben.

Az első beszélgető partnerem Kisújszállásról érkezett vonattal, kerékpárral ­Kasza Károly. Elmondta, rendszeresen vesz részt a magyar városokban bringatúrákon, ­Battát se hagyta ki. Megkérdeztem, honnan tudott a miénkről? Hát természetesen internetről, Facebookról. Elmondta, szeretne részt venni és készül a Fertő-tavira, mert hát a „szerelem az szerelem”.

Szalai Balázs három gyermekével – Gergővel, Mátéval és Nórával – volt jelen és aktív – Battáról. Benedek Dávid és Szilágyi Magdolna az 1 éves Noellel – szintén dicséretes a megjelenésük. Nem lehet elég korán elkezdeni. Első alkalommal vettek rajta részt. Sebők Róbert és Sebők Horváth Adrienn a 11 éves Róberttel érkezett a szomszéd Szent László utca 10-ből. Kérdeztem, hogyan lettek Budapestről battaiak? Rokonaik élnek itt. Medencét szerettek volna, és itt most megvan. Szabó Zsolt a Pannóniáról látogatott a programra. Néhány éve – nem rendszeren ugyan – de résztvevő.

Megszólítottam a biztonságos bringatúra szereplőit is. Mosolygó László rendőrzászlós, rendőrségi tanácsos elmondta, az Érdi polgárőrség is segít a biztosításban – Kovács Szilvia és Rácz László, autóval pedig Berczi Dolóresz rendőrszázados. Battáról Lagojda Sándor őrsparancsnok, rendőrszázados, és Kövics Gábor körzeti megbízott biztosított. Arról is tájékoztattak, hogy vagyonvédelmi regisztráció készül, lefotózzák az alvázszámot, amely bekerül egy rendszerbe. Ha ellopják a kerékpárt, könnyebben meg lehet találni.

A nagy meleg miatt az útvonal a Téglagyárig és onnan vissza, tartott. A résztvevőknek ajándéksorsoláson értékes ajándékokat sorsoltak ki a szervezők. A százhalombattai Tesco vezetője nagy értékű felajánlásának köszönhetően mindenki nyert valamilyen kerékpáros kiegészítőt a tombolán.

Június 27 – szombat délután:

A délutáni program népzenei koncerttel indult, ahová – idén először – kisvonattal is eljuthattak a bulizni vágyók, hiszen 17-től 21 óráig vehették igénybe azt a városból érkezők.

A KOLO zenekart Halász László vezetésével már be sem kell mutatni, hiszen rendszeres résztvevője a battai búcsúknak. Szerb, horvát, szlovén, bolgár és görög zenét, horvát dudával szerb dallamokat, vlah és szerb furulyát is megszólaltattak.

Őket követte Musa József „Josy” vezetésével a RITMUSA hét tagú zenekar. A zenekar központja Érden, magánházban van. Tagjai részben battaiak, Borsodból és Pest megyéből valók. Cigány és magyar népzenét – cigány köntösben – adnak elő. A zenekarból három testvérnek – József, Szandi és Krisztián – a cigányzenei kötődésük mellett néptáncos múltjuk is van. József felesége, Fábián Zsófi a menedzserük. Zsófia néptáncolt a Forrás Néptáncegyüttesben és néptáncot tanított a Pesovár Ferenc Alapfokú Művészeti Iskolában. Szlovákiában, Erdélyben és Bécsben is felléptek már. Szeretik a zenét, „szerelemből zenélnek”.

A harmadik fellépő csoport a Mydros Zenekar volt. Ők is ismertek már Battán a népzenét kedvelőknek. A 6 főből álló zenekar 600. buliját – fellépését – érték el. A 25 éves évfordulóra készülnek most. Zenei hangzásuk teltebb, a közösséget is építik, nem csak zenélnek. Görög városi zenét, népdalt, néptáncdalt hoztak mára programjukban, tudtam meg Smuk Gábortól a zenekar vezetőjétől.

A zenekarok 30 perces koncert után 2 x 40 perces talpalávalóval hívták „Táncra fel” utcabálon – táncoktatással is – a közönséget éjfélig.

Meg kell emlékeznünk az „Óvárosi Múltidéző” – régi fotókból, képekből összeállított tablójáról, amit nézegethettünk kedvünkre. Rajtuk a közös emlékeink. A tabló összeállítása a Barátság Kulturális Központ érdeme.

Június 28. vasárnap

Délelőtt 10 órakor volt az Ünnepi Szentmise a Szent László templomban. Arany Ferenc atya megemlékezett Szent Lászlóról. Kiemelte a lovagkirály azon cselekedeteit, amelyekkel irgalmasságáról tett bizonyságot, melyet unokatestvérével – Salamonnal – szemben tanúsított. Bár a hadvezéri feladatot és az uralkodó jogait ellátta testvére – a király – a súlyosan beteg Géza helyett, csak annak halála után engedte magát megkoronázni. A hatalom helyett az ország védelmét tartotta fontosabbnak és vállalta fel.

Szentmise után volt a Koszorúzási ünnepség és a Szent László Díj átadása. A Díjat a KÉSZ alapította és Kedves Gábor a KÉSZ elnöke adta át Mikulásik Gábornak. A Díjat, amely Oklevelet és Szent Lászlót ábrázoló plakettet jelentett, Mikulásik Gábor az 1026-os Szent László Cserkészcsapat több mint 10 éven át tartó kiváló, a közösségért végzett munkájáért kapta. Cserkésztáborokat szervezett és vezetett. A Cserkészbálok rendszeres megszervezése is a nevéhez fűződött. A „Keresztút” ideig­lenes, majd végleges megépítésének gondolata és részvétele a kivitelezésben tette őt a Díj átvételére érdemessé.

Miközben sajnáljuk az elhalasztott, elmaradt eseményeket, köszönjük a szervezőknek a rendezvény előkészítését és megvalósítását.